Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BITSKEY ISTVÁN: Az Athleta Christi eszménye a végvári harcokban

kultikus rendezvények, jubileumi ünnepségek stb.). Minderről bőséges szak- irodalom szól, többek között a tübingeni egyháztörténeti kutatócsoport terjedelmes tanulmánykötete adott számot a közelmúltban.22 A magyarországi hitviták során protestáns részről hamarosan megjelent a fogalom módosulása. Az egyik jeles kontroverzteológus a társának méltatása szerint: „Magyar Izraelnek lelki Baj-vívója”,23 a korábbi „Krisztus katonájából” tehát felekezeti harcos lesz ebben az értelmezésben, s a „lelki vitéz”, „Krisztus vitéze” kifejezések konfesszionális kommunikációs térbe kerülnek, a militáris terminológia bekerül a hitviták szóhasználatába. Sőt ezen túl, a református ke- gyességi irodalom is átveszi a szóhasználatot, amikor „a megtért bűnösnek a lelki hartzban való baj vívásáról” beszél, miként azt Czeglédi István kassai prédikátor 1659-ben kiadott dialógusának címe mutatja.24

A magyarországi végvári harcok konfesszionális argumentációjában a 17. század elejétől újraéledőben lévő katolicizmus hozott új vagy újrafogalmazott érveket és új szemléletmódot. Ennek előzményeként említhető, hogy a római Szentszék Báthory István lengyel király személyében vélte megtalálni az új defensor fidei, athleta Christi eszményét, ezt propagálta a róla szóló irodalom, a Stephanus-költészet szövegegyüttese. Possevinótól Szántó Istvánig számos katolikus egyházi vezető abban reménykedett, hogy Polonia ura a szentistváni örökség letéteményese lesz, országot egyesít, pogányok és eretnekek felett győzedelmeskedik, a heterodoxiát visszaszorítja, s a Rómához hű Magyar Királyság restitutora lesz.25 Mint ismeretes, Báthory halála meghiúsította ezeket a reményeket, s a következő évtizedekben már nem látszott esély arra, hogy Kelet-Közép-Európa rekatolizációja egy karizmatikus katolikus uralkodó vezetésével megvalósulhasson. A kérdés ettől függetlenül továbbra is fennállt: miként vehet részt a katolikus ember a fegyveres harcokban, amelyek a régióban egyébként állandósulni látszottak a tizenöt éves háború s az azt követő belső hadviselések során.

22 Asche, Matthias-Schindling, Anton (Hgg.): Das Strafgericht Gottes. Kriegserfahrungen und Religion im Heiligen Römischen Reich Deutscher Nation im Zeitalter des Dreissigjährigen Krieges. Münster-Aschendorf, 2002. 11-51.

23 Régi Magyar Költők Tára. Kiadó: Varga Imre. Budapest, 1986.; 1988. XVII/11; 13. kötet.

24 Győri L. János: Apológia és mártírium a kora újkori református gondolkodásban. Studia Litteraia. Debrecen, 2013. 135.

25 Kruppa Tamás: Szent István kultusza a Báthoryak Erdélyében. In: Bene Sándor (szerk.): „Hol vagy István király?” A Szent István-hagyomány évszázadai. Budapest, 2006. 57-62.

73