Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BITSKEY ISTVÁN: Az Athleta Christi eszménye a végvári harcokban

keresztény valláserkölcs előírásaival. Milyen ideológia, milyen eszmények nevében lehet keresztény embernek ölni, „fejeket szedni”, „éles szablyákban örvendezni”? Miképpen lehet vállalni a háború borzalmait, amelyek - Magyari István szavait idézve — „kemény romlásokkal, éhséggel, döghalállal, vérontással és pusztasággal” járnak együtt, ugyanakkor elkerülhetetlenül bekövetkeznek, s a szeretet parancsát hirdető vallás nevében kell mégiscsak fegyvert fogni az ellenségre.

A kor irodalmában többféle magyarázat tapasztalható a dilemma feloldására, az ilyen szövegeknek a tipizálására teszünk kísérletet a következőkben.

Sem a kérdés, sem az athleta Christi fogalma ekkoriban nem számít újnak, már az ókeresztény korban is felmerült.2 A korai keresztények érthető módon elítéltek minden erőszakot, fegyveres vagy háborús tettet. Ennek jelképes eseményeként szokás említeni, hogy a később szentté avatott Márton 356-ban épp ilyen indokkal lépett ki a római légióból, mondván, hogy keresztényként nincs joga fegyvert fogni embertársára. A késői ókeresztény korban a hitükért mártíromságot vállaló katonaszentek (Szent György, Szent Sebestyén) kapták a Krisztus bajnoka jelzőt, ők a pogány uralkodókkal szemben védték a krisztusi tanítást és a keresztény lakosságot. Változott a helyzet a középkorban, amikor a keresztes hadak már nem védekező, hanem támadó jelleggel léptek hadba az iszlám erőkkel, s nekik komolyan szembesülniük kellett hadjáratuk vallásos megítélésével, érthető, hogy bőséges szakirodalom tárgyalta az igaz ügyért viselhető háborúnak ekkoriban kimunkált különféle elméleteit.3 Legrészletesebben Aquinói Tamás foglalkozott a morálisan viselhető fegyveres harc feltételeivel. Később Erasmus a 16. századi európai háborúk tapasztalatai alapján fogalmazta meg a Pax Christiana

2 Harnack, Adolf: Militia Christi. Die christliche Religion und der Soldatenstand in den ersten drei Jahrhunderten. Tübingen, 1905; Hornius, Jean-Michel: It is Not Lawful for Me to Fight. Early Christian Attitudes Toward War, Violence and the State. Herald Press, Scottdale Pa. 1980. (Simonyi Gyula magyar fordítása csökkentett bibliográfiával és jegyzetekkel jelent meg: Nem harcolhatok! Az őskeresztények viselkedése a háborúval, az erőszakkal és az állammal kapcsolatban. Székesfehérvár, 1993).

3 Bainton, Roland H.: Christian Attitudes Toward War and Peace. Knoxville, 1960. 33-38.; Hale, John Rigby: Sixteenth-Century Explanations of War and Violence. Past and Present 51 (1971), 3-26. és Uő: Renaissance War Studies. The Hambledon Press, London, 1983. 335-358.; Holmes, Arthur Frank: War and Christian Ethics: classic and contemporary readings on the morality of war. Baker Academic, Michigan, 2005. 177-185.

66