Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században

a birtok jövedelmeinek növelése érdekében elrendelte a helységek és a lako­sok kiváltságainak felülvizsgálatát. Véleményét tömören úgy rögzítette az urbáriumban: „nincsen is földes úrnak nagyobb kárára s jobbágyainak na­gyobb terhére, mint az sok szabadosnak rendelése állattatása”.60 Számos pri­vilégiumot megvont, sok adománylevelet azonban megújitott. Tarpa mező­város Bethlen Gábortól kapott kiváltságait például megerősítette, de az ott élő hat lovas Báthory Gábortól és Bethlen Istvántól kapott szabadalomleve­lét már nem ismerte el. Majtény esetében szintén megkérdőjelezte a lovas szabadosok Báthorytól kapott nemességét.61 Végül 96 katonát (negyedévre felfogadott és fizetett kántoros katonát, szabados katonát, hetes- hópénzes darabont) és 112 lovas szabadost vettek számba.62 Az urbárium nem említett hajdúkat, holott tudjuk, hogy Báthory Gábor Nyírbátorba és Majtényba, Bethlen István pedig Nyíregyházára (1640) tele­pítette le őket. Ennek a magyarázata valószínűleg az lehet, hogy az egykor letelepített hajdúkat ekkor már lovas szabadosnak tekintették. Erre utal, hogy Nyírbátorban a későbbiek során is kimutatható a katonáskodó lakosok jelen­léte. 1648-ban 23 lovas szabadost, egy negyedszázad elteltével pedig 48, az összeírt lakosság közel harmadát kitevő szabados katonát vettek számba.63 Nyíregyházán az 1672. évi urbárium szerint 49 szabados katona élt, az össze­írtak hatvan százaléka.64 A szabados státuszúak és a hajdú katonák közötti különbségek elmosódására a munkácsi uradalomhoz tartozó Váriban is talá­lunk példát, ahol az 1638. évi tizedösszeírások alkalmával harmincnégy olyan szabadost találtak, akik hajdúknak nevezték magukat, és katonai szol­gálat fejében földesúri adómentességet élveztek.65 Az 1661 áprilisában készített kimutatás szerint a munkácsi uradalomban összesen 431 lovas és gyalogos szolgált. A nagybirtok lakosai közül 70 lovas 60 Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. 4. k. Budapest, 1887. 282-346. 61 Géresi 1887. 301319-320. 62 Géresi 1887. 282-346.; MNL OL E 156. Urbaria et Conscriptiones Fascl3 Nr. 14. 63 Báthory Gábor 1611-ben 39 hajdút telepített Nyírbátorba. Rácz 1969b. 30., 96.; Géresi 1887. 332-333.. MNL OL E 156. Urbaria et Conscriptiones Fasc 13. Nr.10. 64 MNL OL E 156 Urbaria et Conscriptiones Fasc 13 Nr. 15. 65 N. Kiss, István: Gesellschaft und Heer in Ungarn im Zeitalter der Türkenkriege. Das Soldatenbauemtum. In: Othmar Pickl (Hrsg.): Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Graz, 1971. 283. 57

Next

/
Thumbnails
Contents