Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században

vezetüket pedig a Felső-Magyarországi Főkapitányság alá rendelték. Forgách Zsigmond felső-magyarországi végvidéki főkapitány katonai rendtartást adott ki (1613. július 4.) számukra, amely a fegyveres szolgálat kötelmeit a törvénykezést és a katonatelepek belső rendjét tartalmazta.43 1632-ben az uralkodó elismerte Böszörmény és Dorog hajdúkiváltságait, Palkonyát pedig a nyolcadik hajdú városként említették.44

Báthory Gábor a Körösök vidékén a hajdúk irányítására Nagy István és Jothe Gergely vezetésével már 1609 májusában hajdúkapitányságot hozott létre, de a Partiumban letelepített hajdúság zöme csak vezérük, Nagy András halálát követően került ténylegesen a váradi főkapitány irányítása alá.45 Az Erdélyi Törvénytárban a század közepén összesen húsz bihari hajdútelepülést (Bagamér, Bagos, Berettyóújfalu, Derecske, Félegyháza, Harsány, Mikepércs, Kaba, Komádi, Konyár, Körösszeg, Régen, Sass, Sáránd, Szalonta, Szentmárton, Tamási, Tépe, Ürögd, Vekerd) soroltak fel.46 Rendtartásuk szerint a Váradból leadott három hírlövést követően az erdélyi fejedelem parancsára kellett hadba szállniuk.47

A Rákócziak földesúri hadereje

Az uralkodó és a rendek között az 1608. évi országgyűlésen létrejövő kiegyezés erős rendi hatalmat és dualisztikus kormányzást hozott. A hadügyek kettős irányítása levetővé tette, hogy helyi szinten, vagyis a végvidékeken a rendek szerepe meghatározóvá váljon. Ezt a tendenciát erősítette fel a

43 A hajdúknak a király, a nádor vagy a felső-magyarországi főkapitány felhívására „lóval és fegyverrel jól felszerelve kívánságunknak megfelelően a táborban, a mi és ország ellenségei, és bármely támadók ellen, két teljes hónapig zsold nélkül katonáskodni tartozzanak és legyenek kötelesek. Ennek elteltével havi három forint húsz dénár jár nekik fizetésül és zsoldul”. Szendrey 1971.31-33.; Komáromy 1898. 22-23.

44 Balogh István (szerk.): Katonai tábortól a mezővárosig (Böszörmény, Hadház, Nánás és Szoboszló magisztrátusi jegyzőkönyvei 1711-ig). Hajdú-Bihar megyei levéltár forráskiadványai. Debrecen. 1999. 8., 21.; Homonnay Drugeth János Borsod vármegyének 1639. március 20. Hadtörténelmi Levéltár Filmtár 82. d.

45 Dankó Imre\ Sarkad hajdúváros. In: Komoróczy György (szerk.): Tanulmányok Sarkad múltjából. Sarkad, 1972. 52.

46 Nyakas 2005 131-133.

47 Mezősi Károly. Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején ( 1692). Településtörténeti. Tanulmányok 1. sz. Budapest, 1943. 198.

53