Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században

nincs tudomásunk. Főúrként a török támogatás reményében szövetkezett a hajdúkkal. Birtokot minden bizonnyal nem ígért, de zsolddal és zsákmánnyal valószínűleg kecsegtette őket, hiszen ez utóbbi kettő volt a szabadhajdúság legfőbb létalapja. A zsákmányolásra, amely a felkelés első napjaitól kezdve gondot jelentett, nem kellett a hajdúkat biztatni, akik felekezetre és pártállásra való tekintet nélkül lelkesen folytatták ilyen jellegű akcióikat. így esett meg, hogy az evangélikus Lőcse városát már a segítségükre jövő török csapatokkal együtt sarcolták meg.20 Nem tartalmazott konkrétumokat a szerencsi országos gyűlés végzése (1605. április 20.) sem, csupán ígérvényt a későbbi jutalomra.21

Ahogy teltek-múltak a hónapok, a rendszertelenül vagy egyáltalán nem fizetett csapatok lázadozni kezdtek, és egyre nagyobb zsoldhátralék halmozódott fel a hajdúkapitányok számláin. A bihari nagyúr minden bizonnyal már kezdettől fogva tudta, hogy a hajdúk fizetségére nincs anyagi fedezet, hiszen gondot okozott a végvári katonaság zsoldjának előteremtése is. Javadalmazásukra az Erdélyből ismert példát választotta, és a székelyek privilégiumainak mintájára telepítette le őket.22

Bocskai István a hajdúfelkelésnek induló és rendi szabadságküzdelemmé váló mozgalma tetőpontján elvileg mintegy 60 000 főt számláló fegyveres erőre számíthatott, ám valójában ennek alig kétharmadát lehetett folyamatosan harcba vetni.23 A hajdúság létszámára vonatkozóan a Bocskai jobbkezének tartott Illésházy István értesülését szokták idézni, aki 1605. december végén 30 000 főre becsülte a fegyverben lévő hajdúk számát.24 Tekintve, hogy Illésházy a király hűségén maradt Kolonics Siegfried érsekújvári végvidéki főkapitánnyal osztotta meg értesülését, valószínűleg túlzott a hajdúk számát illetően.

A hajdú megnevezés egyfajta gyűjtőfogalma, valamint a katonaréteg képlé- kenysége miatt igen nehéz megbecsülni a hajdúk létszámát. Jelenlegi ismereteim szerint 1605 és 1608 között három pontosnak mondható adatcsoporttal ren20 A Bocskai István által összehívott kassai kerületi gyűlésen (1604. november 12.) követelték a hajdúk okozta károk megtérítését. Pálffy Géza: Szabadságharc volt-e Bocskai István mozgalma? Magyar Tudomány 2009. február. 190.

21 Nyakas 2010.86.

22 Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen, 1971. 14.; Egyed Ákos; A hajdú és székely szabadságról. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001. X. Hajdúböszörmény 2001. 45-55.

23 Nagy 1961. 161.

24 Illésházy István Kollonics Sigfriedhez 1605. december 12. Történelmi Tár (TT). 1900. 416.

48