Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

ZAY ORSOLYA: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz-és kínaiporcelán-töredékei

teszik ki.58 Ennek ellenére kevés teljesen feldolgozott leletegyüttest találunk a szakirodalomban. Ennek oka valószínűleg az, hogy az anatóliai díszes, nagyméretű edények jobban érdekelték a kutatókat, így az izniki és perzsa tömegáru nem kapott akkora figyelmet.59 Gyakran találunk a porcelántól nehezen megkülönböztethető, jó minőségű csészéket köztük.60 A nagy köz- igazgatási központok mellett Szendrő várában találtak perzsa töredékeket, de ezen kívül nincs adatunk, hogy a nem muszlim lakosság használta volna ezt a kerámiafajtát. Szegeden is több csésze (findzsa) került napvilágra. Ebből kirajzolódik egy markáns kép: nálunk a közigazgatási és katonai központokra korlátozódnak a leletek, így a vilajetközpontokra, mint Buda, Eger, Kanizsa, nagyobb városokra, mint Szeged és Pécs, valamint a katonai erősségekre (Esztergom, Baja, Szolnok vára, Szekszárd-Újpalánk), amelyek fő útvonalon feküdtek, például vízi úton.61 Ajó minőségű anatóliai és perzsa áru, valamint a porcelán közti különbség a törésfelületnél látszik leginkább:62 A fajansznál nem kagylós a törésfelület, hanem kívül és belül látszik a máz átlátszó csíkja, a kettő között pedig fehéres, olykor sárgás kőcserép keménységű, szemcsés kerámia látszik (5. képtábla).

Megjelennek a perzsa csészék alján is jegyek, de ezek nem az uralkodóra utalnak. Valószínűleg a kínai edények alján látott jelek alapján kezdték el készíteni a perzsa jeleket. Értelmük a legtöbb esetben nincs, négyzetek, spirálok, vagy arab írást utánzó jelek láthatóak.63 A perzsa csészék a kínai példányokat mintájukban is utánozták, míg a törökök a fajanszedényekre kínai mintákat átvéve a saját motívumkincsüket tették rá, alakították át. A perzsa darabok jellemzője a vékony fal, mely fehér alapú, erre kobaltkék festéssel készítettek mintát.

58 Holt 2005. 116.

59 Holt Imre: Külföldi kerámia Magyarországon 14-17. század. 3. rész. Budapest Régiségei 40. 2007. 261.

60 Holt 2007.261.

61 Gerelyes 2008. 69.

62 Holt 2005. 121.

63 Holl 2005. 120. Arthur Lane gyűjtött össze a perzsa árukról ilyen jegyeket. Lane, Arthur: Later Islamic Pottery. Persia, Syria, Egypt, Turkey. London, 1957. 112-118.; Hancz Erika: A szegedi vár kerámiaanyaga a török korban. Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 2006/4. 35.

433