Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

VARGA EMESE: A dohányzás megjelenése és elterjedése a magyar végvárak katonaságának körében

A rozettás pipák példányait széles körben megtaláljuk hazai lelőhelyek anyagában: Egerből,45 Nagyváradról,46 Szendrőről,47 Esztergomból,48 Jeni Palánkról,49 Felső-Vizivárosból,50 Barcsról51 is kerültek elő a típusba tartozó darabok. A rozettás pipák legelső változatai már 1600 körül megjelenhettek, ám csak a 17. század közepére tehető a típus kifejlődése és használatának virágkora.52

Közpipák

Kétségtelenül ez a legnépesebb típusa a török jellegű pipáknak. Az eddig bemutatott típusoknál a készítők törekedtek az egyes darabok megalkotásakor az egyediségre, vagy a felületkiképzés, vagy a díszítés kisebb-nagyobb variálásával. A közpipák esetében azonban valódi tömegtermelésről beszélhetünk. A típus egyszerű kialakítása és díszítetlensége feltehetően piaci értékét is leszorított annyira, hogy a kevésbé tehetős rétegek is hozzájuthattak. Vélhetően ez az a pipatípus, mely elsősorban a katonasághoz kötődhetett, ezt masszív felépítéséből adódó strapabírósága is indokolja.53

Minden példánya sötétvörös anyagú, fényesre polírozott felületű, má- zatlan, egyszerű formájú pipa (10. kép). A félgömb alakú csésze és a hengeres kémény élesen elkülönül egymástól. A nyak alsó részén él fut 10. kép: Közpipa, egri vár. Saját felvétel

49 Gaál Attila: Hódoltságkori cseréppipák a Wosinsky Mór Múzeum gyűjteményében. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 26. 2004. 259-293., 278. 48.

50 Kondorosy 2007b 274. B1.

51 Kovács Gyöngyi: A barcsi török palánkvár kerámialeletei. Communicationes Archeologicae Hungáriáé. 1998. 155-180,, 170. 13. k. 5.

52 Tomka 2000. 30. 1.1. 5-6.

53 Kovács 1963. 256.

41 I