Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

VARGA EMESE: A dohányzás megjelenése és elterjedése a magyar végvárak katonaságának körében

a Felső-Vízivárosból,39 Nagykanizsáról,40 Jeni Palánkról41 is ismerünk ilyen típusú darabokat. A forma nagy területen elterjedt és sokáig használatban volt. A 17. század ötvenes éveire keltezhető a típuscsoport legnagyobb divatja.42

Gerezdéit cse'széjű pipák

A típuscsoportba sorolt cseréppipák közös jellemzője, hogy csészéjük legalább öt, de jellemzően hét vagy kilenc kisebb-nagyobb gerezdre tagolódik. A csészét a tengelypontból kiinduló mély vájatok osztják felfelé szélesedő gerezdekre (7. kép). A hazai pipaanyagban nagyon gyakran előforduló típuscsoport, képviselői szinte minden eddig publikált pipaanyagban megtalálhatók.43 Jó minőségű, fehér vagy világosszürke anyagból készültek, mázas és mázatlan változatai egyaránt ismertek. A csoportba tartozó pipák nyaka általában kör átmetszetű, viszonylag rövid, a nyak végét gömbölyded formájú, sima vagy gerezdek felületű

7. kép. Gerezdek csészéjű pipa, egri vár. Saját felvétel

39 Kondorosy Szabolcs'. Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból. Budapest régiségei 41. 2007b. 249-280., 251. B3.

40 Kovács Gyöngyi: Cseréppipák a 17-18. századból. Budapest Régiségei 38. 2004. 121-131., 123. 10.

41 Gaál 2004. 285-286., 81-82.

42 Tomka 2000. 30. l.tábla, 10.

43 Jeni Palánk (Gaál 2004. 281., 63-67.); Kanizsa (Kovács 2004. 122. 1. kép 3-4.); Ónod: (Tomka 2005. 618. 4. t. 1.); Esztergom (Kondorosy 2007a. 314. 4. kép, E34, E35.); Felső- Víziváros (Kondorosy 2007b: 274. 2. kép, B19-B21.); Eger (Kovács 1963. 243. 11.; Varga 2011. 41-45.); Pécs: (Fehér 1959. XXXVIII (XII). t. 19.); Nagyvárad (Emődi 1998. 73. 38. ábra, 8.)

409