Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára

„eő Feőlsége praesidiuma azért rendeltetett Ainacskeőben, hogy mind békes- séges, mind pedig veszedelmes üdeőkben az várat oltalmazák a’ régi jó szokás szerint”. Ezért a várőrség szabadon használhatja a tulajdonosok szántóföldjeit és rétjeit is.

Végezetül a tulajdonosok lőport kértek Fülekről, mivel már fogytán volt az előírt mennyiség, és szokás szerint a hírek érkezésekor ágyúlövéssel kellettjeit adni a fíilekieknek.

1678 áprilisában Koháry István főkapitány újabb, hat pontból álló rendtartást bocsátott ki az ajnácskői katonaság számára. Mivel az okirat kiegészíti az egy évvel korábbit, érdemes ezzel is részletesen foglalkoznunk. Az alábbiakban pontonként ismertetjük az ajnácskői várőrség számára előírtakat:

1. A várőrség tagjainak előírják, hogy mindannyian az „Istenes életnek követői legyenek”, tilos az Isten ellen való káromkodás, de „őrdőgh attával, teremtettével, hitűvel” se szitkozódjon senki. Akit tetten érnek, az 500 pálcát kap, de az is ebben a büntetésben részesül, aki meghallja a káromkodást, de „hírt nem tészen az Magisrátusnak”.

2. Szigorúan tiltják a részegeskedést, ilyen esetben a lovas katona nem is ülhet lóra („ha katona, ne nyargalódgyon”), az ittas katonáknak tilos akár nappal, akár éjjel fel-alá járniuk az utcán, ugyancsak tilalom alá esik a dalolás, kiáltozás, „sűvőltés s versengés”. Akiket ezeken rajtakapnak, azok „kémélletlen erőssen megh pálczásztatnak”.

3. Úgy tűnik, hogy addig a „magyar vasas rabok” éjjelenként szabadon járkálhattak fel-alá az utcákon, ezután viszont ezt is szigorúan megtiltják, és ha valaki nem tartja be a tilalmat, azt megpálcázzák.

4. A „Lovas és gyalog Vitézlő Rend”-nek mindig otthon kell lenniük, ill. lakniuk a „végházban”, és ha valakinek olyan dolga akad, hogy el kell hagynia a várat, akkor minden esetben a főkapitánynak vagy a vicekapitánynak, ill. a porkolábnak kell előre bejelentenie, különben „igen nagy és kemény pálczáztatással bűntettetik meg”.

5. A „lővőldezés és kardoskodás” elejétől fogva szigorú büntetés mellett tiltva volt a „végházban”, és ha ezután valaki „kardoskodik s lő” teketória nélkül lecsapják a fél karját.

6. Hagyjanak békét a „parasztságh szénája hordásának”, mivel „szűk is lévén az széna”, mert az olyannak „erős büntetése lészen”. A parasztságot senki „ne hódoltassa, ne sarczoltassa, tyukászásnak és egyéb rendeletien állapotoknak békét hagyannk, mert kemény büntetéssé lészen az ollyannak.”

372