Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Vagy hazám szabadsága, vagy halál”. Rózsa István szegedi végvári vitéz Rákóczi táborában

hadiszabályzat szerint illő volna megvárni, amíg ő is parancsot kap a katonák átadására.44

Úgy tűnik, közben egy kissé módosult az átszervezési terv, és Sőtér csak Szűcs és Rózsa két szegedi kompániáját kapta volna meg, a harmadikat Kis Mihállyal máshová szánta a kuruc hadvezetés. Erre a hírre Sőtér azonnal tollat ragadott, és aggodalmát fejezte ki a főgenerálisnak: ha Kis Mihályt más ezredbe helyezik is át, katonáit jó volna megtartani Szűcs Farkas alezredes és Rózsa István századainak kiegészítésére, mert ha Kis százada távozik az ezredtől, a többi szegedi katona is utánuk fog szivárogni.45 Nem tudjuk, Bercsényi teljesítette-e a kérést, de a következő esztendőben Kist már nem találjuk együtt régi tiszttársaival. Midőn 1709 nyarán Bottyán Jánost a Duna-Tisza köze északi részéből a Duna mellékére rendelték, a helyére pedig Esterházy Dániel altábornagyot nevezték ki, a parancsnokváltáshoz kapcsolódó hadmozgásokban újra felbukkannak a szegediek: Bercsényi parancsára Szűcs Farkasnak a Sőtér-ezred felével (benne a szegedi és a szolnoki századokkal) Szentpétery Imre brigadéros mellett kellett maradnia, miközben Sőtér az alakulat másik felével Bottyánhoz csatlakozott.46

Rózsa István neve a későbbi kuruc forrásokban már nem bukkan fel, joggal gyanítható azonban, hogy régi bajtársával, Szűcs Farkas alezredessel együtt lett labanccá valamikor 1710 első felében vagy közepén. Szűcs ugyanis a szabadságharc végső hanyatlását látva elpártolt, és katonáinak (a Sőtér-ezred két szegedi kompániájának) zömével együtt beszökött Szegedre, ahol amnesztiában részesült. 1710 második felében újra császári zsoldban vezetett portyázásokat a kurucok ellen.47

Rózsa Istvánról csak jóval a Rákóczi-szabadságharcot követő évekből vannak újra adataink. Érdekes, hogy Szűcs Farkas a szatmári béke után már nem

44 Halápi mező, 1709. május 4. Gundelfínger Dániel levele Károlyihoz. Acta Rákócziana i. m. No. 7090.

45 Hatvani tábor, 1709. június 27. Sőtér Tamás levele Bercsényihez. Lásd Thaly Kálmán kuruc kori okmánygyűjteményében: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Folia Hungarica, 1389. Fasc. 12. föl. 238.

46 Rozsnyó, 1709. július 17. Utasítások Bercsényi leveleskönyvében: Székesi gróf Bercsényi Miklós főhadvezér és fejedelmi helytartó leveleskönyvei s más emlékezetreméltó iratai. 1705— 1711. Közli: Thaly Kálmán. Budapest, 1882. (Archívum Rákóczianum. 1. osztály VIII.) 110.

47 Szűcs elpártolására és a kumcok elleni sikeres rajtaütéseire lásd részletesebben Mészáros 2013. 51.

304