Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

POLGÁR MARIANNA: Adalékok a vasi végek 17. századi történetéhez. Csányi Bemát (1630-1664) katonai tevékenysége

tikjokat, ludjokat, szalonnájokat, ruházatjokat istentelenül prédálják, hanem magokat szidással, vereséggel, vagdalással házrul-házra, kertrül-kertre való hajtogatással kergetik és rontják. Az némellyeket erőltetéssel az hajdúságra beírnak, mely miatt pusztultan pusztul jószágom, mert az török is immár egy- nihánszor ütött reájok, és csak Isten tudja, minémül szerencse, maradhat- tanak el. Nem állhatván az ínséget, nemrégen is négyen bujdostanak el, amellyek csákáni és egyéb hajdutársokat melléjek vévén, szekerekkel, fegyveres kézzel magam jobbágyit is mind előhajtván, az ki gabonám volt, hatalmasul elvitték, magamat penig öléssel fenyegettek. Mast ismét kettő jobbágyomat akarják elvenni. Az többit elvenné a mindennapi Ínsége, csak elbuj- dosófélben vannak.”20

Leveleiben Batthyány Adám is hivatkozott még az 1646-os portya emberveszteségére és elrabolt emberei nagy számára. A királyhoz írtakban a kiváltságlevél kiadásának indokaként szerepel az is, hogy kevés a harcosa. A kiváltságlevél indoklásában pedig a következőket olvashatjuk:

„Látván az pogán török ellenségnek ellenünk való keménységét, ki minden erejével azon vagyon, ... az mint kedves hazánknak minden részeiben beljebb bocsátkozzék és a maga igája alá vegyen ... azért hogy igyekezetüket az mennyire tőlünk lehetne Isten segítségéből meggátolhatnánk, az mi Chakany falunk határában, mely németh újvári várunkhoz tartozó jószág és az Rába vize folyása mellett vagyon és építtetünk újonnan egy kastélyt, vízárokkal és palánkkal körül vevén, kinek lakosai hogy alkalmatosban legyenek mind magunk, mind hazánk szolgálatára hagyjuk és parancsoljuk.”21

2. „A kastély mivel házhelyekre méretett föl, 100 lovasnak és 200 gyalognak kell elférni.

4. Ezektől pedig semmi adófizetést, jobbágyi szolgálatot nem kívánunk, hanem azt, hogy kardjukkal szolgáljanak ellenségünk ellen bennünket. Mi magunk után főkapitányunknak, a kastély kapitányainak, hadnagyainak és vajdáknak engedelmesek lesznek, azt teszik, amit parancsolnak.”22

A fentiekben idézett erősség kialakítása, átszervezése több éven át tartott.

20 Közzétette: Benczik Gyula: Ivánc története. Szombathely, 2000. 57.

21 Zimányi 1960. 297.

22 Zimányi 1960.298.

278