Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BÁLLÁ PÉTER: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája

1590-ben, egyre nagyobb jövedelmének köszönhetően 400 magyar forintért megvette Horvát Mihály gyulafehérvári kőházát a Szász utcában. Ez nem egy egyszerű lakásvásárlás lehetett. Olyan illusztris politikusok szomszédja lett, mint Kendi Sándor tanácsúr vagy Palatics György későbbi nagy hírnevet szerző, de már ekkor is udvari familiáris katona. Vagyis beköltözött a „kormányzati negyedbe”, ami valószínű egyet jelentett udvari befolyásának és súlyának a növekedésével.

Báthori Zsigmond ellenzékében

1591-ben megkezdődött a 15 éves háború, amelyben a Szent Liga (Német- Római Birodalom, Pápai Állam, Magyar Királyság, Velence) célul tűzte ki az Oszmán Birodalom kiűzését nemcsak Magyarországról, hanem a Balkánról is. Ehhez a szövetséghez Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem is csatlakozni akart, akibe a jezsuiták plántálták a muzulmánok elleni szent háborút. Az erdélyi politikai elit nagyobbik része ugyanakkor ellenállt, nem akart háborúba keveredni a törökökkel, így megpróbálták megakadályozni a fejedelemség bekapcsolódását a háborúba. Ezzel egy időben folyt a Báthori családon belül is egy politikai konfliktus a fejedelmi hatalom birtoklásáért, illetve Báthori Zsigmond befolyásolásáért. Báthori Zsigmond unokaöccseivel, Boldizsárral és Istvánnal vitába keveredett, és ebben a helyzetben Gálfi János (Báthori Zsigmond mentora) és Gyulai Pál kancelláriai elöljárók segítettek volna Zsigmondnak az unokaöccsök visszaszorításában, akár a meggyilkolásukban is segédkeztek volna, ha szükség lenne rá. Báthori Zsigmond, Alfonso Carillo jezsuita szerzetes, aki egyben az ifjú fejedelem gyóntatója is volt, sugalmazására beárulta a rokonainál a két elöljárót, akiket aztán Báthori Boldizsár haragjában megöletett. Gyulai Pált például a házában vették körbe az erdélyi erők, akiket Bornemissza vezetett.69 Vagyis Bomemiszsza az erdélyi hadsereg egyik fontos tisztje volt, és talán Boldizsár és István bizalmasa, habár erre nem találtunk bizonyítékot.

1593-ban fura eset történt Bornemissza udvarházában. János még Dan- zigban egy portrét festetett magáról (ez is bizonyítja azt a feltevésünket,

69 Chronicon Fuchsio - Lupino - Oltardinum sívé Annales Hungarici et Transsylvanici, opera et studio...edidit Josephus Trausch Pars I. Coronae, 1847. 94.

264