Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BÁLLÁ PÉTER: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája

többen rohamra is gondoltak.50 A sáncokból olyan sikeresen lőtték a várat, hogy „a magyarok is, a lengyelek is szétrontottak egy-egy bástyát és mellet­te egy-egy darab falat, s két akkora lyuk keletkezett, hogy azokon át már el lehetne kezdeni az ostromot”.51 Szeptember 8-án indult meg az első roham. Az ostromot déli irányból indították, ugyanis Piotrowski szerint az egyik haj­dú megmászta a szétlőtt falat, és úgy találta, hogy azon a lyukon beférnek a katonák.52 Habár nagy erőket vetettek be, a roham sikertelen maradt. Mivel az ostrom nem volt sikeres, új taktikához kellett folyamodni. Hogy kiküszöböljék azt a hátrányt, amit a magas falak okoztak, nem felülről, ha­nem alulról kívánták rombolni, azaz alá kellett aknázni a pszkovi falakat. Szeptember 9-én jelölték ki az alagútásó csapatokat, köztük kozákok is vol­tak.53 Piotrowski azt írja szeptember 13-án, hogy készek a tervek a város alá- aknázására, de még az alagút ásói nem érkeztek meg. A királyi csapatok tak­tikusan két alagutat kezdtek el ásni: egyet a magyar, egyet a lengyel sáncok felől. A terv lényege az volt, hogy azt az alagutat, amelyet a magyar sáncok felől kezdenek meg, az ellenség fedezze fel, robbantsa fel, hogy elaltassák a gyanút, hogy van egy másik alagút is. Úgy látszott, a terv beválik. Szeptem­ber 24-én a magyar sáncok irányából ásott alagutat a moszkvaiak felrobban­tották. Szeptember 27-én a moszkvaiak a másik alagutat is felrobbantották, miközben a harmadik alagút ásását fel kellett függeszteni, mert sziklába üt­köztek.54 Az ostrom vége felé haladva Báthori István azt tanácsolta a Pszkov alatt állomásozó hadseregének, hogy próbáljanak meg még egy aknatáma­dást. Fenn maradt egy levél,55 amelyet az ostromot vezető két parancsnok­nak, Bornemissza Jánosnak és Jerzy Farensbecknek írt. Azért akarta Báthori az újabb aláaknázást, mert a csapatok képtelenek voltak egy újabb ostromra addig, amíg nem rontják le a falakat. November 3-án volt is egy sikeres rob­bantás a magyar sáncok irányából, amelynek eredményeképpen leomlott a fal. A moszkvai erőket ez a siker váratlanul érte, olyannyira meglepődtek, 50 51 52 53 54 55 Nagy 1994. 226. Uo. Uo. Uo. Nagy 1994. 231. Veress 1944. II. kötet 186. 260

Next

/
Thumbnails
Contents