Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BÁLLÁ PÉTER: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája

szintén Veress Endre volt az, aki név szerint kigyűjtötte, rendszerezte és közölte a magyarországi katonáknak kiutalt zsoldokat.3 Szabó Béla 2009-ben irta meg doktori értekezését, amelyben azokra a magyar katonákra fókuszált, akik Báthori István katonáiként a livóniai háborúban hozzájárultak a lengyel király sikeréhez.4

A modem magyar historiográfiában Horn Ildikó foglalkozik erdélyi karrierlehetőségekkel a Báthoriak korából, de kifejezetten Erdélybe költözött magyarországi családok hosszú távú karrierépítésére eddig nem terjedt ki a figyelme.5 Ugyanakkor a témánk szempontjából érdemes kiemelni egyik tanulmányát, ami a 2008-as végvári konferencián hangzott el, de ez sem tekinthető egy teljes egészében részletes adattárnak.6

Bornemissza János pályafutása Magyarországon

Bornemissza Gergelynek két fia volt, György és János. János születési idejét nem igazán lehet időhöz kötni. Úgy véljük, ebben a kérdésben Gárdonyi Géza közeljárhatott az igazsághoz. Az Egri csillagokban Jancsika hatéves, amikor Jumurdzsák elrabolja, majd aztán az ostrom végén visszakerül a családjához. Habár ez a történet csak legenda, de kálnói7 Bornemissza János valószínűsíthetően 1540 és 1545 között születhetett. Mindezt azzal támasztjuk alá, hogy János már harcolt a kis várháborúk (1561-1565) idején Lazams von Schwendi

3 Veress Endre: Báthory István lengyel király számadáskönyvei. Budapest, 1918.

4 Szabó Béla: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király katonai és katonapolitikája (doktori értekezés, PhD). Budapest, 2009.

5 Horn Ildikó: A hatalom pillérei: A Báthory-kori politikai elit kezdetei. In: G. Etényi Nóra (szerk.): Idővel paloták...: Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Budapest, 2005. 259-275.; Uö.: A homoródszentpáli Komis család története. Századok. 2008. 849-896.; Uö.: Bocskai István a Báthoryak udvarában. Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosphica. Tomus XIII. Fasciculus 2. Miskolc, 2008. 47-56.; Uö.: Hit és hatalom: Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Budapest, 2009.

6 Horn Ildikó: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében. In: Berecz Mátyás-Veres Gábor (szerk.): Hagyomány és megújulás: Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Eger, 2008. 99-114.

7 A Gömör vármegyei Kálnót (ma Kánó) 1553-ban nyerte el Ferdinándtól Bornemissza Gergely. Csiffáry 2009. 83.

248