Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

össze tizennégy éves volt ekkor, amikor a bécsi gimnázium ötödik, retorika osztályának tanulójaként s az egyetem Magyar Nemzetének tagjaként életében először megfogalmazta, hogy Magyarországról ki kell szorítani az oszmán hatalmat. A Stephansdomban a zöld ágakkal és illatos füvekkel díszített gyertyafüstös oszlopok alatt az uralkodó családja, a császári udvar előkelőségei, az egyetem professzorai és magyar, cseh, lengyel, sziléziai diákjai jelenlétében elhangzó beszédet már előre kinyomtatták, de a gyermekkorból épphogy kilépő Zrínyi szabadon beszélt. Az egyetlen, nyomtatott példányban ránk maradt Oratio megőrizte, hogy Szent Lászlót a „királyi cédrus”, a „keresztény Hercules”, az Athléta Christi, a vitézség, a bátorság és korabeli szimbólumok sokaságával a török elleni harc példájának jellemezte. A kutatókban felmerült, hogy a beszéd politikai programját esetleg Pázmány Péter esztergomi érsek bíboros inspirálta. Az újabb szövegkritikai vizsgálat szerint azonban az Oratio a tanulmányait nem szívesen végző, de a kobozt annál nagyobb kedvvel pengető, a „magát (okkal) nagyra tartó kamasz” önálló alkotása.5 A beszéd összességében azt sugallta, hogy a keresztény országok öszszefogására a jó, a tudós uralkodó, a szegényeket felkaroló államfő képes. A török elleni nemzetközi háborút pedig Magyarországnak kell elkezdenie. A Szigeti veszedelemben ez később majd így hangzik: „Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység.”6 A program fontos eleme, a családi elődök példája, s a dédapa történelmi jelentősége ugyancsak ekkor nyert korai megfogalmazást.

Az ifjú Zrínyi, mint az elit családok fiai általában, külföldi körúttal zárta le tanulmányait. Rómában VIII. Orbán pápa ezzel a nevezetes Horatius idézettel dedikálta neki verseskönyvét: „Fortes creantur fortibus et bonis...”7 Ez a később Zrínyi leveleiben és műveiben sok változatban formát öltő gondolat már a Szent László napi beszédben is érzékelhető: a bátor apák fiai bátrak, a királyi sas madár ősök nem költenek ki gyáva galambokat. Itáliából hazatérve, Zrínyi rendbe hozta gazdaságát: a gabonaföldek és a szőlők, a hatalmas erdőségek, az Adria kikötőjéből, Buccariból Velencébe induló marha- és só szállító hajók jelentős jövedelmét a csabari vasbánya és a kétszáz

5 Országos Széchényi Könyvtár Régi Magyar Könyvtár III. 1498/1; Kulcsár Péter (szerk.): Zrínyi Miklós prózai munkák. Budapest, 2004. 45M6., 248-259.

6 Zrínyi 1651. V/ 24-1.

7 Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Budapest, 1985. 251.

22