Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona
A Balog központhoz tartozó kincstári kezelésű birtok egy részét 1686-ban 10 000 rénes forint értékben Koháry II. Istvánnak adományozta az uralkodó. I. Lipót már 1689-ben beleegyezett abba is, hogy 1690-ben balogi és deren- csényi birtokrészekkel elégítsék ki Koháry Istvánt az 7240 rénes forint összegű elmaradt zsoldjáért cserébe. 1691. május 9-én I. Lipót utasította a Magyar és az Udvari Kancelláriát, hogy a balogi és derencsényi kincstári javak maradékából egészítsék ki Koháry korábbi birtokadományát. Rimaszombat mezővárosban a kincstári birtokból 8400 rénes forint értékűvel pótolták ki a Koháry II. István és János váltságdíját, amiről a divényi uradalom kapcsán a későbbiekben esik bővebben szó. I. Lipót tehát több lépcsőben örökre odaadományozta Koháry II. Istvánnak a rimaszombati részt, a balogi és derencsényi uradalmakat az 1691. május 14-ei dátummal leírt adomány levél tanúsága szerint.27 1694-ben az uralkodó engedélyezte, hogy a Murány várához tartozó birtok Koháry Istvánhoz kerüljön, valamint Jolsva települést a kastéllyal együtt zálogba vehette. A murányi birtok utáni első érdeklődéstől eltelt tizenkét évnyi várakozás a Thököly-féle felkelés idején Koháry István bebörtönzésének is köszönhető volt. Koháry István, Farkas és Judit 1701-ben elcserélték Surány város felének egyharmadát Kaunitz Andrással, aki Nagyrőcét, Chisnyót adja nekik Gömör és Kishont vármegyében. Az uralkodó is beleegyezését adta 1702. május 30-án.28 A Muránnyal kapcsolatos ügyeket gyakorlatilag Koháry II. István testvére, az 1704-ben elhunyt Koháry Farkas vitte, míg Koháry II. István gyakorlatilag csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett el itteni birtokaival foglalkozni. Koháry II. István végül a murányi uradalomra vonatkozó birtokadományt majd csak 1720-ban nyerte el az uralkodótól, amit addig zálogban használt. A Kamarától szerezte meg a murányi uradalmat, míg Jolsva várost a kassai jezsuitáktól. Jolsva egyébként még Széchy Mária idejéből volt náluk zálogban. A Garam folyamvidékén is megszerzett néhány községet a nyitrai püspöktől, Szelepcsényi Györgytől. Garamszécset a jezsuitáktól vette meg. Nagy- rőce a főispántól került hozzá, mellé cserével hozzájutott Hizsnyóhoz is. 27 MNL A 57; Libri regii. Magyar Kancelláriai Levéltár XXII. 24-27. 28 Károlyi 1911.1.308. 228
