Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

sára, és Zrínyi „sikerén vagy kudarcán áll vagy bukik a nyugati világ”, mert „Zrínyi az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta.”1 Az angol kötet több mint fél évszázada került a kutatók asztalára, de csak néhány évtizede próbálják megfejteni rejtélyeit. Miben rejlik Zrínyi egyetemes híre? Mit fejez ki a 17. századi „új Európa” fogalom? Hogyan lehetett, hogy Európa sorsának, azaz jövőjének felelősségét éppen Magyarország és Horvátország török verte végvidékén harcoló államférfire hárította egy angol kötet? Jogos kérdések. Mert sem Zrínyi előtt, sem azóta, hogy a kursaneci erdőben vadászbaleset vetett véget életének, egyetlen magyar államférfi, király vagy fejedelem nem kapta meg az „Európa megmentője” elismerést. S éppen a három hatalom alá széttört és kimerült végvárak mögött élő Magyarország harmadik főméltósága, a felében-harmadában már török megszállás alatt élő Horvátország bánja részesül ekkora elismerésben?

Államférfi a török végeken, nyugati műveltséggel — így foglalható össze a Zrínyit meglátogató holland utazó, Jacopus Tollius élménye a Csáktornyái késő reneszánsz várkastély uráról.3 4 Szülőföldje birodalmak és formálódó nemzetek határvidéke, a Zrínyi családnak a Muraköztől az adriai tengerpartig húzódó birtoka, ahol a Habsburg és az Oszmán Birodalom között két középkori önállóságát vesztett ország, a Magyar Királyság és Horvátország ölelkezett. Zrínyi születése idején, 1620-ban a magyarországi társadalom minden vallá- sú, minden rendű lakosának elemi érdeke volt, hogy megszabaduljon az oszmán hatalomtól, de megvalósítására egymaga, a mintegy négymillió lakosú ország - sőt még a Habsburg Birodalom is - bár nélkülözhetetlen, de egyedül elégtelen. A keresztény világot viszont 1618 óta a harmincéves háború osztotta meg. Zrínyi György III. Ferdinánd mellett harcolt, s valószínűleg betegség okozta korai halálát. Árvaságra hagyott fiai örökölték a család birtokait, méltóságait és a török elleni harcok hagyományait és roppant feladatait.

A harmincéves háború kritikus esztendejében 1634. június 27-én Zrínyi Miklós tartotta a hagyományos Szent László napi beszédet Bécsben. Mind3 „The Excellent Count Serini seems to be the Heroe, upon whom Providence hath devolved the Fate of Europe” - „In a word,what manner Heroe he is, upon whose success or overthrow the Western world seems to stand or fall. Count Serini, 1664. In: Kovács Sándor Iván: Angol életrajz Zrínyi Miklósról. London, 1664. Budapest, 1987. 69-70.

4 Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest, 1891. 285-287.

21