Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

nevéhez köthető vármegyéket ismertető sorozat Hont, Gömör-Kishont, Pest- Pilis-Solt, Heves és Külső-Szolnok, valamint Nógrád vármegyékre vonatkozó köteteiben részadatokat találhatunk az említett vármegyékben lévő Koháry-birtokrészekre vonatkozóan.4 A későbbi magyarországi és szlovákiai kutatások esetében a vizsgálatok földrajzi határa szintén megmaradt a vármegyei, vagy települési keretek között.5

Mindezek miatt a jelen írás célkitűzése a Koháry-birtokok, illetve az azokhoz tartozó települések feltárása és bemutatása. Fontos azonban annak a tendenciáknak a vizsgálata, amelyek a Koháry-birtokok kialakulásához, változásához vezettek. Azt is mindenképpen elemezni szükséges, hogy a Koháry család legismertebb és egyben legjelentősebb alakja, Koháry II. István országbíró milyen szerepet töltött be a Koháry-féle birtokok kialakulásában és megtartásában.

A Koháry-Coburg család

A tehetséges Koháry család meghatározó alakja volt a Magyar Királyságnak. Számos vármegyei és országos tisztséget töltöttek be. Mivel a Koháryak férfi- ágon kihaltak a 19. század elején, házasság révén a Coburgoké lett minden birtokuk. A Coburgok egész Európa egyik legbefolyásosabb családjává váltak. A család több uralkodót adott, s rokonságukba több uralkodóház is tartozik.6

4 Borovszky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, 1903. http://mek.oszk.hu/ 09500/09536/html/; Borovszky Samu (szerk.): Hont vármegye és Selmecbánya Sz. Kir. város. Budapest, 1906. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/; Borovszky Samu (szerk.): Pest- Pilis Sok-Kiskun vármegye I-II. Budapest, 1910—1911. http://mek.oszk.hu/09500/09536/ html/; Borovszky Samu (szerk.): Nógrád vármegye. Budapest, 1911. http://mek.oszk.hu/ 09500/09536/html/

5 Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975.; Komjáti Zoltán Igor: Adalékok gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz. Agria XLIV. Eger, 2008.; Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. III. Kecskemét, 1862.; Hlodák, Pavol: Muránsky hrad a jeho páni. Kalinovo, 2007.

6 A családfa vázlatának összeállításánál felhasznált irodalom: Borovszky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, 1903. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/; Kempelen Béla: Magyar nemes családok (elektronikus dokumentum). 1. CD-ROM. Arca- numAdatbázis Kft, 2001.; Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VI. Pest, 1860. 288-294.

218