Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

tatárok szándékát. Mivel ezt a várbeliek tudta nélkül végezte, bevádolták Homonnai Zsigmond és Barkóczyné előtt, mire Homonnai megbízta páter Vépi Imre varannói pálos priort és plébánost, valamint nemes Czeglédi Mihályt, hogy folytassanak le ellene egy vizsgálatot. Más vallomások szerint ezután felvette a kapcsolatot levélben az Eperjesen tartózkodó Zrínyi Ilonával is, Nagy Istvánnén, „Tökölyiné Asszonyom Öreg Asszonyán” keresztül, és kegyelmet kért magának „a bestye Lélek kurvafia”.43

Erőss András, a Bánóczyhoz írott levél küldönce szerint András deák, Balka Csizmadia István - akit többen szintén felelősnek tartottak a vár kuruc kézre kerülésében - és Szikszay István küldték ki Bánóczyhoz, de András deák azt is meghagyta neki, hogy tudja meg Terebesen, Thököly merre szándékozik menni hadaival és nem készül-e ágyúkkal a vár alá, ugyanakkor a második útjáról, az állítólagos eperjesi „kémszemléről” nem tett említést. A tanúvallomások szerint a levél küldése után rövidesen a vár alá érkezett ifj. Bánóczy István és az akkori varannói kálvinista prédikátor, Rozgonyi Mihály, akik „Tökölyi Uram Praesidiumjával kínálták a Várbelieket”, azaz felszólították a védőket, hogy adják fel a várat, de a nemesség úgy döntött, nem engedik be a kuruc helyőrségét. Érdekes adatokat tartalmaz id. Bánóczy István és a fia, ifj. Bánóczy Bolyos István44 vallomása. Az apa szerint elsőször „Csicsva Várának fel kérésére” Thököly ifj. Bánóczy Istvánt küldte, akit a várban lévő, Varannón élő Csizmadia István bíztatott azzal, hogy feladják a várat, de erre nem került sor, ami miatt a fejedelem megharagudott a fiára.

43 Mészáros András deák saját vallomása szerint 1686-ban 35 éves, kucsini lakos. A fent említett levél küldése a jegyzőkönyv alapján a Thököly által vezetett 1684. márciusi sárosszepesi ellentámadás idején születhetett, amikor tatár segélyhadakkal megerősített csapatai Késmárkot, Kisszebent, és rövid időre Palocsát is visszafoglalták. Ennek során tartózkodott a fejedelem Terebesen és Eperjesen is, és ekkor dúlták fel a tatár segélyhadak Felső-Zemp- lént is, elfogva Barkóczy Erzsébet jobbágy ait is. A jegyzőkönyvben említett, a várbeliek által ellene kezdeményezett vizsgálatot szintén tavasszal, még Homonnai Zsigmond halála előtt folytatták le. MNL OL G 2. II. 1. Szirmay István levele Thökölyhez. Eperjes, 1684. április 20.; Bánlaky 1928. 17. Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683-1699). A.) A Buda visszavételéig terjedő hadjáratok. 2) Az 1684. évi hadjárat.; Szirmay András feljegyzései 1680-1713.1., 2004. 32-33.

44 1684-1685-ben bánóéi nemesként írták össze. MNL BAZML SFL IV. 2005/a. N. Loc. 121. No. 31. Nobilium pro subsidiis belli Limitatorum Regestrum 1684. Budaméri tábor, 1684. aug. 16., N. Loc. 121. No. 38. Nobilium Universorum Comitatus hujus Regestrum. Sátoraljaújhely, 1685. júl. 2.

210