Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

sőt Bées is. Ha pedig Zrínyinek a várakkal való kapcsolatára összpontosítunk, és művei közül egyedül a Vitéz hadnagyot lapozzuk fel, akkor is az európai várostromok remek példatárával szembesülünk, de mindez csak szerény kivonata a páratlan bibliotékájában összegyűjtött várépítészeti könyveknek.

Ezek a várak nagyon különbözőek; korszerűek vagy régiek, hadmérnöki munkák eredményei illetve elavult erődítmények. De nem a számuk fontos, hanem a végvárrendszerben, a kulturális központok hálózatában elfoglalt helyük, valamint az a változatosság, ami a várak történetét jellemzi. Építés, hadinaplóban rögzített hadműveletek, várostrom, kapituláció, kompromisz- szum, visszafoglalási tervek, robbantás és végletes lerombolás. Sorsuk foglalkoztatja a Habsburg központi hivatalokat és a Portát: két vár diplomáciai tárgyalás témája, öt pedig bekerül a háborút hirtelen lezáró békeszövegbe. Külön kell említenünk a várkatonaságot, a tisztviselőket, az ellátást. Mindazt, ami a várakkal ebben a rövid időben történt, hírhálózatok és újságok, relációk híresítették el egész Európában. Az érdeklődésre az is erősen hatott, hogy az információs rendszer, a 16. századéhoz képest, ekkorra már jelentősen átalakult, hatékonyabb és differenciált lett.

1651-ben, Bécsben jelent meg Az Adriai tenger Syrenája gróf Zrínyi Miklós című kötet, amelynek versei az Obsidio Sigetianat, közismert néven a Szigeti veszedelmet, azaz Szigetvár ostromát mutatta be költői eszközökkel.2 De már a címlap is mutatta, hogy a 17. századi Európa merőben más, mint a 16. század világa: az 1566. évi várvédelmet saját kora szimbólumainak a nyelvén értelmezte. A kérdés az, hogy a jelentős és kevésbé jelentős végvárak történeti emléke és korabeli jelentősége milyen összefüggésben volt a Habsburg központi kormányzat és a magyar főméltóságok, a török Porta és Erdély, főleg pedig Zrínyi mozgalmával.

A mozgalom dimenziójára jellemző Zrínyi angol életrajza. Londonban jelent meg, 1664 koratavaszán, nyomtatási engedéllyel febmár 24-én látta el a Canterbury érsek, és hamarosan széliében árulták a Szent Pál-katedrális melletti könyvpiacon. „4 keresztény világ nagy bajnokának valamennyi cso- dálójához’’ címzett előszó elmondta, hogy a „Nagy Úr,” a török császár 300 000 főnyi haderőt küldött Európa megsemmisítésére vagy behódoltatá2 Zrínyi Miklós'. Adriai tengernek syrenaia, groff Zrini Miklós. Bécs, 1651.

20