Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig
előtte elbocsátja a mellette lévő katonaságot. Az uradalom is megsínylette a hadak járását, mivel a varannói kúriát a hajdúk feldúlták az októberi kamarai összeírás szerint. Homonnai eközben Lengyelországban hadat gyűjtött, és ezzel a lengyel-kozák („lisowczyk”) haddal hátba támadta a fejedelmet Zemplén vármegye felől, ahol Csicsvához közeli két vára, Barkó és Jeszenő is ellenállt még Rákóczi Györgynek, Bethlen hadvezérének. Barkó azonban, mielőtt Homonnai felmenthette volna, november 14-én megadta magát. Homonnai november 21-23. között Rákóczi erőire, benne a vármegyei csapatokra nagy vereséget mért Homonnánál — a csata időpontjaként e három nap szerepel a különböző forrásokban. Ezután előretörtek Kassáig és Encsig, de Bethlen felső-magyarországi hadainak ellentámadása észak felé szorította őket, majd Kisszebennél vereséget szenvedtek decemberben, végül a zsoldhiány miatt december 16. körül a kozákok nagy része kivonult az országból, Homonnai pedig 500 lovassal Jeszenőre húzódott, de nemsokára kénytelen volt Lengyelországba menekülni, ahol rövidesen meghalt. A csicsvai várban általa birtokolt részt ezután, amint azt korábban említettem, Bethlen Kassai Kamarája kezelte.27 A vár épületeiről Bethlen-kori összeírások számolnak be. 1619-ben állt benne egy sáfárház pincével, felette állt az udvarbiró háza, ebből a „nyarÿ Tomáczos ház” nyílt, az udvarbíró háza mellett állt a porkoláb háza, amelyből a szenes ház nyílt. Az udvarbíró háza felett egy „boltos ház”-at, mellette egy „zöld bolt”-ot és egy másik „bolt”-ot, azaz boltozatos helységeket, felettük „vasas bolt”-ot írtak össze, e mellett egy ház van, ahol szalonnát tároltak, a ház mellett egy szuszéket írtak össze. Leírtak ezeken kívül ekkor egy terménytárolásra szolgáló „Deszkás Tornyot” is. Lőfegyvereit ugyanakkor nem 27 Mivel a vár részben Nyáry István birtoka, aki ekkor Bethlen híve, így érthetőnek tűnik, miért nem említik a Bethlen-elleni harcok támaszpontjaként. U et C 4:24. In: U et C. http:// mol.arcanum.hu/urbarium/opt/al01112.htm?v=pdf&a=start (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.); Bánlaky József: A Magyarnemzet hadtörténelme. Budapest, 1928. 15. Bocskay István, Báthory Gábor és Bethlen Gábor időszaka (1604-1626). D) Bethlen Gábor időszaka 1613- tól 1626-ig. 2. Bethlen Gábor első támadása II. Ferdinánd ellen (1619-1621). a) az 1619. évi hadjárat. Arcanum DVD könyvtár III. - Történelem. Arcanum. Budapest, 2003.; Diós István: (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. IV. köt. Gas-Hom. Budapest, 1998. 443.; B. Szabó János: Bethlen Gábor hadai a harmincéves háborúban. HK. 2014/1. 41-76.; Szilágyi 1894. 663.; Szepsi Laczkó 1980. 108-133. 200