Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig
felső-magyarországi fő-, valamint szendrői Bornemissza János vicegenerális. Tőle eredeztethető a köznemesi, majd 1720-ban bárói címet nyerő, imregi előnevet is viselő ág.22 Imregi Barkóczy (III.) László az első igazán nagy birtok- és rangszerző a családban. 1601 körül született. A harmincéves háború ismert lovastisztje, 1631-ben 500, 1642-ben 2000 könnyűlovas (huszár) toborzására kap megbízást az Udvari Haditanácstól. Beregi alispán, amikor 1631. május 18-án bárói címet kap. 1633-tól kállói főkapitány, 1638-tól a magyar tanácsosok sorába emelte III. Ferdinánd. 1644 elején I. Rákóczi György támadása során színleg csatlakozott a fejedelem táborához, aki április 25-én immunitást ad az ő és szolgái birtokain élőknek a kapuszám után kiállításra kerülő lovasok és gyalogosok zsoldpénzfizetési és szekéradási kötelezettsége alól. Nyáron azonban már Homonnai Drugeth Jánossal Lengyelországba vonul vissza, hogy Rákóczi ellen hadat gyűjtsön, majd onnan visszatérve 1644 nyarán a királypárti magyar főnemesség által kiállított könnyűlovasság egyik parancsnoka. A császári hadsereg 1644 késő nyári-őszi második ellentámadása alkalmával, október 2-ról 3-ra virradó éjjel részt vett Tiszalúcnál Ibrányi Mihály váradi vicekapitány tiszántúli hajdúinak megfutamításában. 1650-ben királyi kamarás, 1653-tól az 1659. január 31 -én, a Szabolcs vármegyei Baktán bekövetkezett haláláig beregi főispán, 1655-ben bárói címet nyer. Julianna leányával együtt temették el Leleszen, április 29-én. Halálakor már több vármegyében (Abaúj, Szabolcs, Zemplén, stb.) voltak birtokai. Megszerzi a szendrői Bornemissza János által építtetett tavamai udvarházat, birtokrészt szerez a varannó-csicsvai uradalomban, ezen belül a csicsvai várban, vala22 MNL BAZML SFL IV. 2001/a. 77. köt. (Prot. 85.) Protocollum Comitatus Zempleniensis 1782/11. Series Vice Comitum Comitatus Zempleniensis ex eodem Manuscriptu deprompta. 858 862. Tévesen írják alispánsága dátumául 1638-at.; IV. 2001/b. Autographa Hungaro- rum. Fasc. 156. No. 64. Bornemissza János felső-magyarországi vicegenerális meghívja Zemplén vármegyét Barkóczy Ferenc beiktatására az ónodi főkapitányságba jan. 26-ára. Kassa, 1643. jan. 13.; IV. 2001/p. 8. cs. No. 486. Benne: Szalai Barkóczy Ferenc, „Zemplén vármegye bizonyos számú hadainak kapitánya” nyugtája katonái fizetéséről. Liszka, 1636. júl. 16., Butkay István zempléni alispán nyugtája évi fizetése felvételéről. Butka, 1639. febr. 20., No. 487. Megyei számadási nyugták 1661-1683.; IV. 2005/a. N. Loc. 121. No. 50. Nobilium potiorum personalis solutiones series 1694. Zemplén, 1694. dec. 20.; Nagy Iván I. 1857. Barkóczy család. (Szalai és tavamai, gróf és báró.) 196-200.; A Pálóczi Horvát család naplója. 1881. 199.; Reiszig 1905. 394., 438-439. 196
