Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig
STUDIA AGRIENSIA 31,2015 Oláh Tamás CSICSVA VÁRA A BOCSKAI-FELKELÉSTŐL A THÖKÖLY-FELKELÉS VÉGÉIG Csicsva vára (ma Hrad Cicává, Szlovákia) a történelmi Zemplén vármegye fontos erőssége volt a közép- és kora újkor folyamán. A Varannótól mintegy 5 kilométerre, Szedliszke (1904-1919: Telekháza, ma Sedliská, Szlovákia) mellett fekvő vár romjai az Ondava-folyó fölé magasodó egyik sziklacsúcson állnak, mintegy 200 méterrel a tenger szintje felett. A hegytetőn álló felső-, valamint a néhány méterrel alatta fekvő alsóvárból álló erősség stratégiai jelentőségét az adta, hogy alatta fut a Dukla- hágón keresztül Lengyelországba vezető észak-déli, ma is nagy forgalmú kereskedelmi útvonal. Másrészt itt ágazott ki belőle a Felső-Zemplén két jelentős mezővárosát, Varannót és Homonnát, valamint a 17. századtól fontos uradalmi központtá váló Tavarnát (ma Továrne, Szlovákia) összekötő út. Jelen tanulmány egy, a vár 1604-től a Rákóczi-szabadságharc végéig tartó történetével foglalkozó kutatás részét képezi, amelynek keretén belül a vár birtoklás-, valamint hadtörténetét és közigazgatási szerepét kívánja feltárni 1685-ig. Bevezetés. A vár és a varannói-csicsvai uradalom rövid története 1605-ig Csicsvát a területet 1270-től birtokló Básztély nembeli Rénold leszármazottai, a Rozgonyiak építtették, első említése 1316-ból származik. A vár és uradalma a családé, utolsó férfi tagja, Rozgonyi István 1523-ban történt haláláig. Ezt követően az ecsedi Báthoriak kezére kerül, mivel 1519-ben kölcsönös örökösödési szerződéssel osztályos testvérekké fogadta egymást Rozgonyi István, valamint Báthori István nádor és édestestvérei, András és György, 181
