Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
MORLIN BÁLINT: 16-17. századi hadmérnöki munka egy mai mérnök szemével. A hadmérnöki munka során szerzett tapasztalatok
gyakori elvárásra, vagyis a kompromisszumkészségre gondolok. Komáromot teljesen új erődként tervezik meg az 1540-es években, a középkori várat részleteiben sem tartották meg, tehát ez nem jelentett kötöttséget, mint Egerben. Nem volt probléma a terep adta lehetőségek figyelembe vétele sem, szabályos ostrom csak a Csallóközi részről volt várható, a többi irányból a Duna és a Vág ez ellen tökéletes védelmet adott. Éppen ezért bástyákat csak a nyugati oldalon építettek ki, ott viszont a lehető legnagyobbra, legerősebbre, legvédet- tebbre készültek. Valószínűleg - lévén Bécs közvetlen védelmének legfontosabb eleme volt ez az erőd - a pénz sem jelentett akkora akadályt. Eközben Egerben egy hegyoldalba „lehetetlen módon” felépített vár gyors, olcsó megerősítéséről volt szó. A hegyi viszonyok persze előnyt is jelentettek; a magasan lévő oldalazó állások meglehetősen védettek, a komáromi hatalmas és drága fülekre nincs szükség. Zárt tűzrendszer kialakítása így szóba sem jöhet, igyekeztek hát legalább a legveszélyesebb oldalakon az előterepnél a kereszttűzre lehetőséget biztosítani (Varkocs-, Dobó-, Tömlöc/Föld-, Sándor-bástyák), valamint a külső vár irányában kialakított többlépcsős védelmet tüzérséggel fedezni (Töltés és Szentély-bástya). Az eredmény többé-kevésbé szabálytalan bástyák (oldalazóművek?) rendszere lett, amely a középkori falakat, pontosabban azok előterepét fedezi. Ezek, legalábbis a későbbi elemeikben, bástya- formájúak, azonban talán inkább a divatnak köszönhetők, mint a valós igényeknek, hiszen a zárt tűzrendszerhez elég eszköz sem állt rendelkezésre. A tervezés és építés során még egy rendkívül fontos tényezővel kell számolnunk, mégpedig a tervező személyiségével, felkészültségével. Nyilván Komáromban egyszerűbb volt az építő dolga, ott sík terepre csak a folyamokhoz igazodva kellett megoldani egy lényegében két dimenziós feladatot. Egerben a rendszer elemei között már jelentős magasságkülönbségek is vannak, ami komolyan igénybe is vette a tervezők fantáziát, még a kor legjobb- jaiét is (vö. Poppendorf-Baldigara tervezetek17). Természetesen a kor gondolkodásmódja is hatott a tervezésre: a reneszánsz kor embere szerette a szép szabályos, tiszta geometriai alakzatokat és igyekezett eszerint tervezni/építeni is. A bástya ötszögletű formája egyszerűen divatos is volt, akkor is ezt igyekeztek alkalmazni, ha egyébként semmi nem indokolta a használatát. Például a bajcsai szabályos ötszögletű 17 Domokos 2000 176
