Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

MORLIN BÁLINT: 16-17. századi hadmérnöki munka egy mai mérnök szemével. A hadmérnöki munka során szerzett tapasztalatok

a hatalmas méretű erőd a benne elhelyezhető nagyszámú emberrel és eszközzel egy ideig még ellensúlyozni tudták a külső védőművek hiányát, hiszen a város (feltételezett) körülzárásához is gigászi hadseregre lett volna szükség (1. kép).

A korszerűség szempontjából én sokkal fontosabbnak tartom a fő védelmi koncepciót. Ha az erőd területe elegendő, hogy erős őrséget fogadjon be, ha nincsenek előreugró elemek, amik elszigetelhetőek, ha a bástyák mérete kellően nagy a megfelelően erős tüzérség és gyalogság befogadásához (bástya-kötőgát arány), a falazatok megfelelően szilárdak, van elegendő (védett) épület a raktározáshoz stb., akkor a hely kiépítettsége megfelelő a fő stratégiai cél eléréséhez. Az erődöt (amit helye, mérete és őrsége nem tesz már megkerülhe- tővé) kiépítettsége és felszerelése révén csak módszeres ostrommal lehet bevenni, ami feltételezi az ostromsáncok kiépítését, tehát az ostromlónak a vár előterepét fel kell ásnia. Vagyis alkalmas a hosszú védelemre, ami lehetővé teszi egy megfelelően erős felmentő sereg gyülekezését vagy kizárja az erőd elestc után is a továbbnyomulást. Kivétel természetesen akad, például Győr visszavétele rajtaütéssel 1598-ban.

1. kép. Palmanova 1593-as ábrázolása

168