Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján
királyi palota nyugati oldala alatti területen (a mai Országos Széchenyi Könyvtár épülete „alatt”), a mai Fehérvári-kapu Szent György tér felőli bejáratánál, a mai Várszínház épületénél, ahol a vízfelhúzó szerkezet működött, továbbá a királyi palota és a Fehérvári-kapu közötti szakaszon is található volt egy-egy katonai szálláshely. A városban egyedül az Úri utca északi végén, a Lipót-bástya előtti részen, a mai Kapisztrán-téren lokalizálható két ka- számyaépület, amelyeket ,JCasernen an der kays. Breche” névvel illettek.21 Kijelenthető tehát, hogy a budai vár állandó helyőrségének tekintélyes része az 1690-es évektől bizonyíthatóan kaszárnyákban volt elszállásolva. Érdemes áttekinteni a kaszárnyák építési szükségleteit és a költségeket is. Mathias Kayserfeld 1693. évi budai és eszéki útja során mindkét vár kaszárnyáit kritikával illette. Budán szerinte minden szabály és rendszer nélkül emelték ezeket a nagy épületeket, hiszen rengeteg embert zsúfoltak bennük össze. A budai építkezések megkezdése előtt végigtekintették, hogy milyen célra mekkora költséget kell tervezni. Lakóépületekről lévén szó, minden esetben terveztek szobánként egy kályhát a katonák számára, amelyekhez kéményeket is építtetni kellett. A kimutatás tartalmazta a mellékhelyiségek építését, amely szintén a kőműves munkákhoz tartozott.22 A belső kialakítás része volt továbbá, hogy a szobákat ajtók választották el egymástól és az ablakokat lehetőleg üvegezni kellett. Az egymáshoz közel lévő kaszárnyák között gyakorlóteret építettek, amelyet tehát két oldalról a szállások határoltak, míg másik két oldalát magas fal vette körül. A lovak számára istálló építését határozták el a kaszárnya mellett.23 Kayserfeld jelentéséből kiderül, hogy a korábbi épületeket 20 000 forintért emelték, sőt 11 000 forintért még ki is javították, de nem sok haszonnal. Szerinte az 1692—93-ban Budán tomboló pestis kitörésének legfontosabb oka éppen a kaszárnyákban rosszul elszállásolt katonák voltak. Az általa építeni kezdett új kaszárnyák azonban csak 8000 forintba fognak kerülni - állította Kayserfeld hadmérnök.24 Eszéken szerinte a kaszámyaépítkezés legnagyobb 21 Buda korabeli térképét lásd Simon Katalin: Az 1723-as budai tűzvész. Fons 18. (2011) 4. 457-554., itt: 553. 22 Az összeállítások gyakran mentegetőznek a szöveg írója szerint oda nem illő szavak, erkölcstelennek tűnő használata miatt, mint a Secret vagy a Schwein, ilyenkor a sit venia verbo kifejezés rövidítését használták (S.V.). 23 ÖStA FHKA HFU 30. Jui. 1696 (r. Nr. 377. föl. 636-648.) 136
