Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában

Bées 1683-as török ostromát követően készült egy luxus kivitelezésű, reprezentatív kártyasorozat,62 mely a város védelmében meghatározó szerepet játszó személyiségeket úgy mutatta be, hogy közben azt is érzékeltetette, hogy a török feletti győzelemmel az európai hatalmi erőviszonyokban döntő fordulat következett be. A sorozat a befogadó rétegektől magas színvonalú politikai ismeretanyagot várt el, hiszen nemcsak a hadi események legjelentősebb és legismertebb hadvezéreit ábrázolta, hanem az európai politikai erőviszonyok ismerete is szükséges annak megértéséhez, hogy kik és miért szerepeltek (s miért nem) a lapokon. Az alkotó nem ismert, de mind a 35 megmaradt lap kvalitásos, többségében valóban felismerhető portrékkal ellátott. Nem ismert a kiadási hely sem. A 17. század végétől Bécsben is több játékkészítő tevékenykedett, hiszen mind I. Lipót, mind pedig I. József uralkodása alatt a császári udvar kedvelt időtöltése a kártyázás. A bécsi nyomdászok, mint például Johann Martin Lerch63 sokféle kiadványban örökítették meg Bécs 1683-as ostromát, a képanyagot is fontos információként kezelő röplapokon is.

A színvonalas történeti-politikai ismeretanyagot összegző kártyajátékok kiadása nagy dél-német nyomdaközpontokhoz köthetők. Különösen, a neves metszőkkel együttműködő nürnbergi Johann Hoffmann műhelye jelentős. A kártyasorozat keletkezési ideje valószínűleg nem 1683-ra64, inkább 1685-re tehető, éppen a kártyalapok értékével érzékeltetett hierarchia alapján. IV. Mohamed szultán gondosan részletezett díszes öltözete az Oszmán Birodalom kuriozitását, különlegességét érzékeltette. A szemléletváltásra jellemző, hogy az ász lapokon - melyek különböző kártyajátékokban eltérő értéket képviseltek - ázsiai hatalmak szerepeltek, Szulejmán perzsa sah, I. Péter orosz cár és Murad Girey tatár kán, jelezve, hogy Ázsiában az európai hatalmak számára is érzékelendő módon szintén átrendeződnek az erőviszonyok.

62 Historisches Museum der Stadt Wien Inv. Nr. 17660/1-35. „Wiener Spielkarten zur Erinnerung an die Wiener Türkenbelagerung 1683 um 1685” Karton, Kupferstich koloriert Höhe 10,2x5,8. \Witzmann, Reingard: Das Spiel der Mächtigen. Der Türkenkrieg von 1683 Wien, 1983. Három képet közölt: Berend Mihály (szerk.): Kártyalexikon. Budapest, 1993. 113.

63 Witzmann 1983. 34—35.

64 Kabdehó, H.\ Ein Kartenspiel als historisches Denkmal. Mittheilungen der k.k. Central- Comission zur Erforschung und Erhaltung der Kunst- und historischen Denkmale Wien, 2. 1876. 39.

112