Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában
adottságairól olvasható értekezés, elemezve, hogy milyen ellátási rendszerrel rendelkezett a város, amivel ilyen hosszan ellenállt a kiéheztetésnek, mi motiválta mégis a császári udvart a blokád fenntartásában, s milyen előnyei voltak hosszútávon a város számára, hogy nem teljes ostrommal és sok rohammal vették be a korábban oly fontos koronázási és királyi temetkezési székhelyet. Egy Szeged 1686-os elfoglalásáról szóló regensburgi tudósítás46 arra is kitért, hogy miért is tarthatott hosszabban a város bevétele, mint amennyire eredetileg tervezték és remélték. Tételes listákat közöltek Székesfehérvár,47 Eger, Kanizsa48 vagy éppen a korábban Thököly Imre kezén lévő várak, például Munkács hadi erejéről és ellátottságáról, bizonyítva azt is, hogy miért is érte meg olyan hoszszan ostromolni. A császári udvar meghatározó nyomdásza, Johann van Ghelen 1685-ös harmincoldalas kiadványa49 nem Eperjes kéthavi ostromának fontosabb fordulatait ismertette, hanem a város politikai és gazdasági jelentőségét emelte ki. A kiadvány oldalakon keresztül ecsetelte a város remek természeti adottságait, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatrendszerét, gazdasági lehetőségeit jáspis lelőhelyeitől a jó minőségű szilva aszalásáig és színvonalas iskoláit, meg is magyarázva, hogy miért is tekinthető a Thököly-felkelés szellemi és gazdasági háttérének, a „rebellió műhelyének”. A császári propagandában Thököly bázisának felszámolását azért is mutatták be ilyen részletesen, mert Thököly Imre pályafutásának csúcsán, 1681-1682-ben politikai és katonai lépésére vonatkozóan nagy mennyiségű, érdemi nyomtatott információ jelent meg róla, sőt, a regensburgi birodalmi gyűlésre befutó kéziratos újságok is növekvő politikai és katonai jelentőségét közvetítették. 1684-ben és 46 StBR 999/ 4 Hist. pol. 541/14. 42. „Relation von Glücklicher Eroberung der an dem Theyss-Strom gelegenen Ungarischen Vestung und Handels Stadt Segedin den 23. Octob. 1686.” 47 StBR 4. Hist. pol. 541./19. /13. „Umständlicher Bericht von bisheriger Einschliessung und Ubergab der Ungarischen Berühmten Stadt und Vestung Stulweissenburg. Hist. pol. 541/19/14. Abermaliger ausführlicher Bericht betreffende die Eroberung Stulweissenburg.” 48 Hist. pol. 541/19/39. „Kurze Relation Von Eroberung der berühmten Vestung Canischa" 49 App. H. 2218. „Eigentliche Relation Der in Ober-Ungarn ligenden Statt Eperies, So von Ihro Eccell. Herrn General Valentin Graffen von Schulz den 20. Julii 1685. Belaegert, und den 19. Septembr. Darauff Abends ungefehr gegen 7. Uhr erobert worden.” Wienn, bey Johan Van Ghelen Universitaet Buchtruckem. Zufinden unter der Ketten im Freissinger Hoff, bey Johann Conrad Ludwig.” Eperjes bevételéről német és olasz feliratokkal képes tudósításokat is közzétettek. „Belagerung der Stadt Eperies” MNM TKCS T 242 109
