Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában
érzékeltette a török felett aratott győzelem stratégiai jelentőségét, a már elavult védelmi rendszerű vár helyett a város korábbi funkcióit felsorolva. Georg Scherer nürnbergi könyvkereskedő 1684 augusztusában kiadott röplapja16 nem a hadi híreket ismertette Buda új ostroma kapcsán, hanem a város szerkezetét és a török uralom előtti jelentőségét ecsetelte olvasóközönségének. A színvonalas magyar vonatkozású röplapjairól híres Thomas Wiering eszéki híd 1685-ös ostromáról közzétett röplapja17 az aktuális hadi eseményről csak igen röviden számolt be, de gondosan összegzett minden fontos ismeret- anyagot, amit illett tudni az eszéki híd jelentőségéről. A Hamburgban közzétett röplap egy kisebb értekezéssel indult arról, hogy Amerikában és Afrikában is lehet látni, hogy milyen nehéz áthidalni a széles folyókat és a mocsaras területeket kőhidakkal, amint Regensburgban, Frankfurt am Mainban, Dresdában, Párizsban vagy spanyol és itáliai városokban látható, de a fahidak közül Európában az egyik leghíresebb az eszéki híd, melyen Szulejmán Bées ellen indult 1529-ben, majd Szigetvár ellen 1566-ban. 1664-ben viszont Zrínyi Miklós és Wolfgang Hohenlohe csapatai sikerrel égették fel Pécs városához hasonlóan, de a szorgalmas törökök rövid időn belül újjáépítették, mint arról Edward Braun 1669-es útja alapján beszámolt. A 17. század végi Hamburg a sajtó színvonalát tekintve is virágkorát élte, a tengeri kereskedelemben, nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatrendszerben is jelentős szerepet játszott, növekvő és tehetős lakossága tudatos és öntudatos újságolvasó közönséget18 jelentett, akik Stadt Baracan, Gehaltenem blutigen Treffen Denckwürdiges vorgelaussen, Deme noch sonderbare, wegen gedachter Stadt und der Vestung Gran, als wo zwischen dieses Blut-kos- tende Gefechte ergangen Particularia und Antiquitaeten beygefüget werden.” Nürnberg zu finden bey Johannn Jonathan Felssecker, Anno 1683. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok (MNM TKCS) 1683.10.09. T 684.; Szalui Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515-1800. I. A mai Magyarország. Budapest, 2006. I.kötet 9. tábla 16 MNM TKCS 1684.07.14-11.03. T 4690 17 „Eigentlicher Abriss der Weltberühmten Essecker-Brücke in Ungarn und wie dieselbe in iezigem August-Monat zum Theil verbrandt worden” Hamburg Zu bekommen bey Thomas von Wiering im Guldnem A, B, C., 1685.” 18 Böning, Holger: Welteroberung durch ein neues Publikum. Die deutsche Presse und der Weg zur Aufklärung. Hamburg und Altona als Beispiel. Bremen, 2002. ; Böning, Holger: Eine Stadt lernt das Zeitungslesen. Leser, Auflagen und Reichweite der Hamburger und Altoner Zeitungen in der Frühzeit des Zeitungswesens. In: Merziger, Patrik - Stöber, Rudolf - Korber, Esther-Beate - Schulz, Jürgen Michael (Hrsg.): Geschichte, Öffentlichkeit, Kommunikation. Festschrift für Bernd Sösemann zum 65. Geburtstag. Stuttgart, 2010. 25^46. 102
