Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
VÉGH FERENC: Katonából zsellér - zsellérből polgár. A végvári katonaság útjai a civil társadalomba a 17-18. század fordulóján (a Zala megyei mezővárosok példáján
hette, hogy egy kiváltságokkal felvértezett és öntudatos társadalmi csoport tagjából - aki magát egy nemessel csaknem egyenrangúnak tekintette - egy pillanat alatt a közrendűek széles táborának névtelen alakja lett.46 Melléklet Szőlő- és/vagy szántóbirtokos királyi katonák a Zala megyei végházakban 1696-ban47 Végvár Katonák száma (föi Szőlőterület (hold) Termésmennyiség (akó) Szántóföld (hold) Tihany 45 22 95 145 Csobánc 30 19 345 — Szigliget 40 27,5 529 — Keszthely 70 78 1395 550 Szentgyörgyvár 36 7 75 — Zalavár nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Szentgrót 125 22 113 — Bér 31 21 333 — Kapornak 40 12 132 — Kemend 20 11 96 — Egerszeg 200 27 200 — Lövő 41 — — — Széchisziget 55 7 33 — Kányavár 12 — — — válaszúton. In: Uő: Europica varietas - Hungarica varietas. Tanulmányok. Bp., 1994. 183-198., Takáts Sándor. A magyar gyalogság megalakulása. Bp., 1908. 309-312. 46 A végváriak énképére vonatkozóan érzékletes korabeli és utólagos megnyilatkozásokat idéz Tóth, 1991. 45-53. 47 A kimutatásból hiányoznak a muraközi végházak, úgymint Hódosán, Kotort és Légrád, valamint Alsólendva és Lenti fegyvereseinek adatsorai. Ezen végházak esetében ugyanis az összeírok a fentitől némileg eltérő kategóriákat alkalmaztak, így a kapott adatok táblázatba rendezése több ok miatt is problematikus lett volna. 95
