Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

SZ1RÁCSIK ÉVA: "ottan katona volt” A végvári katonák és leszármazottaik sorsa a Koháryak Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei urbáriumai alapján

Mihálynak egész házhelyeikhez 2-2 kila kenderfold tartozott, miközben Jánossy Jánosnak is egész házhely jutott. Az urbáriumban szereplő katonák és utódaik összeírása tehát a szán­dékos torzításnak köszönhetően elsősorban a török elleni hadakozás le­nyomatát adja. Feltűnő, hogy az érintett 22 gazda többsége, tehát 15 fő saját maga, vagy az apja Koháry II. István fuleki parancsnoksága idején Fülek várában volt katona. Ha az 1716-ban Füleken élt Borbás János hadnagyot is ide számítjuk, akkor 16-ra emelkedik a gazdák száma. Felté­telezhetjük, hogy Koháry katonájának lenni a békeévekben is érdemszerző kiváltság lehetett, amivel az érintettek is szívesen dicsekedtek, talán ennek is köszönhető a füleki végvári vitézek felül-reprezentáltsága a forrásban. Az 1716-ban Szécsény mezővárosban lakó Péter János Koháry pa­rancsnoksága alatt szolgálhatott Füleken. A horti Tott Gergely és Mihály gazdák apja is fuleki katona volt. A török és Thököly csapatainak pusztí­tása után újranépesülő Fülekre tért vissza lakni az egykori helyi végvári katonák fiai közül 12 gazda: Simkovics György, Kovács Márton, Korlát János, Csismadia Gergely, Zólyomi István, Solymosy János, Szabó Pál, Balogh Mátyás, Szabó György, Garamszőghi János, Garamszőghi György, Szabó András. A Koháry-birtokok másik várának összeírásakor a következőket je­gyezték le. A hollókői Nagy Mátyás „ atyja is ottan lakos hadnagy ember volt, mikor keresztény bírta, meddig pedig a török Szécsényben és Holló- kőbjen] lakott, addig az ő elei Rimócon adózó, fizető jobbágy volt mind török[ne]k, magyar[na]k, maga is vagyon 23 esztjendeje], hogy ott lakik”. A fennmaradt 5 gazda bizonyosan semmiképp sem kapcsolható Ko­háry végvári katonáihoz. A csitári Hercseg János apja Drégelypalánkon volt katona. Horti István szécsényi gazda apja a kékkői várban harcolt. Gyöngyös mező-városnak az 1716. évi összeírásában szereplő aktív kato­nája, Horvath János Ebergényi László ezredében szolgált.4 A Balassa­gyarmatra 1706-ban érkező obsitos katonáról, Halga Mátyásról nem tudjuk hol teljesítette hadi kötelezettségét éppen úgy, mint az 1714-ben példáját követő Oláh Mártonról. A Koháry család vizsgált birtokain összesen 906 gazda adatait rögzí­tették az urbáriumokban, ebből 320 gazdát írtak össze Heves és Külső- Szolnok vármegyében, illetve 5 családfőt a Gömör vármegyei Síden. A forrás 9 zahorai gazdát Nógrád vármegyei birtokon élőnek határozott meg, 4 Báró Ebergényi László a Pálfíy-huszárezred tulajdonosa volt 1724. évi haláláig, s éppen 1716-ban vált altábomagyból lovassági tábornokká. (Heckenast, 2005. 126.) 76

Next

/
Thumbnails
Contents