Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között
mint a terület legnagyobb birtokosai kerültek, igaz nem volt hátrány, hogy mindegyikőjük komoly katonai tapasztalatokkal rendelkezett. Mint korábban láttuk, Bercsényi Miklós Felső-Magyarországon, a Dunántúlon Nádas- dy Ferenc, Alsó-Magyarországon pedig Pálffy Miklós töltötte be az országos biztosi hivatalt. Az 1697-ben megalakult budai, kassai, pozsonyi bizottságok mellé pedig a terület katonai parancsnokát rendelték ki. így Pozsonyba Pálffy Miklós, Budára Leopold Herberstein, majd 1699-től Johann Ferdinand Freiherr von Pfeffershofen, Kassára Oktavian Nigrelli került. A bizottságok fennmaradt irataiból kiderül, hogy személyesen ritkán vettek részt az üléseken, mivel azonban a megfelelő működés nekik is érdekük volt, ezért írásban rendszeresen érintkeztek velük.105 A szűk értelemben vett magyarországi (azaz a Drávától északra fekvő) határvédelemtől eltérő módon fejlődött a 16-17. században a Károlyváros és Varasd központú horvát és szlavón főkapitányság. A nemzetközi szak- irodalom által oly gyakran „osztrák vagy horvát Határőrvidéknek” nevezett főkapitányságok azonban inkább a fent ismertetett magyar főkapitányságokkal vethetők össze, mint az 1700 körül kialakított Határőrvidékkel, hiszen annak szervezete és felépítése már nem a 16-17. századból megismert viszonyok között zajlott, így valamiféle , jogelőd-jogutód” viszonyt feltételezni közöttük aligha lehet. Az mindenesetre tény, hogy a belsőausztriai rendek és a grazi központi szervek (Belső-ausztriai Haditanács, Belső-ausztriai Kamara) szinte teljesen saját maguk igazgatták ezt a területet, hiszen míg a stájer, karintiai és krajnai arisztokraták a végvidékek leg-magasabb pozícióit és várkapitányságokat töltöttek be, addig a rendek által megajánlott hadiadó tekintélyes részét is erre a két főkapitányságra forditották. Nem csodálkozhatunk, ha az 1690-es évek fentebb bemutatott változásai, reformtervei tekintetében a bécsi döntéshozók több esetben nemcsak kikérték a belső-ausztriai szervek véleményét, de javaslataikat sokszor el is fogadták. A horvát-szlavón bán felügyeleti jogköre változatlanul megmaradt az itt állomásoztatott báni katonaság felett, de hangsúlyozandó, hogy a bán - miként az egész 16—17. században - semmiben nem függött a grazi Belsőausztriai Haditanácstól, felettes szerve továbbra is az Udvari Haditanács maradt.106 A finanszírozás szempontjából talán jobban meg lehet világítani 105 A tartományi bizottságok tevékenységét részletesen ismerteti, szerepüket elemzi fványi Emma: A Pozsonyi, a Budai és a Kassai Bizottság a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1697-1704. In: Levéltári Közlemények 44-45. (1973/74) 212-238. itt: 228. 106 Ezt a különállást hangsúlyozza Wessely 1973 35., 83. és Kaser 1997 278. 46
