Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

mértékben élvező kaposvári, igali magyar és laki horvát huszárok igényelték mint volt katonák a terményszolgáltatás alóli mentességet.90

Batthyány — úgy tűnik: egyedüliként a korábbi határvédelmi rendszer helyi irányítói közül — rendszeresen a törökellenes harcokba vezényelte katonaságát. Nehéz megmondani, hogy éppen kiket, hiszen előfordult, hogy a végvárak iratos katonasága harcolt Horvátország91 vagy Szlavónia területén,92 de bizonyos, hogy a forrásokban szereplő „Batthyanyische Miliz”-ként katonaságon többször Batthyány magánkatonaságát, a szabad legényeket és a báni csapattesteket93 is értették.

Az 1702. évi várrombolásra azonban — mint azt korábban már láttuk - Wolfgang Christoph von Schenkendorff kanizsai várparancsnok kapott megbízást. A régióból Kanizsa mellett tehát Zalavár, Kaposvár és Dombóvár lerombolására biztosan, míg a kisebb Kanizsa környéki őrhelyek- végházak közül néhányra feltételesen kerülhetett sor.94

Az 1690-es évek második felére végül a Dél-Dunántúlon is kialakultak azok a központi szerepet ellátó fővárak, amelyek magas rangú kapitányai immár egy teljes körzet „commandirender General”-jai voltak és helyetteseikkel együtt felügyelték az itt lévő várakat, azok állandó őrségét és a télre elszállásolt állandó hadseregbeli ezredek fegyelmét is. Emellett kijelenthető az is, hogy az ő tevékenységük a déli (török) határ mentén az 1699 után kialakított Határőrvidék és a 18. századra meghonosodott hadparancsnokságok előfutárának is tekinthető. A Dráva két partján lévő két fontos központ Eszék és Szigetvár lettek, a Maros mentén pedig Arad és Szeged, míg Pétervárad parancsnoka a Dráva-Száva-közi főparancsnoktól függött.

90 MOL E 286 1701. Apr. Jun. nro. 265. és uo. nro. 359. A kaposvári provizor értetlenül állt a helyzet előtt: hogyan lehetne pl. Igái végház, ha csak egy teljesen nyitott falu („... Igái welches nur gar ein offenes Dorf... ”).

91 1687-ben pl. Turanovac mellett mustrálták meg őket: 626 gyalog Kéry Ferenc főkapitány (Oberhauptmann) vezetésével és 504 lovas Batthyány Ádám főkapitány (General) irányításával. ÖStA HKA HFU 28. Febr. 1688 (r. Nr. 319. föl. 651-660.)

92 1691-ben többször is Eszék mellé vezényelték a végvidék katonaságát.

93 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 401. 1697-ben Bihács ostromára vezényelték ki őket. 1697. März nro. 214. föl. 132v. Az azonosítási zavart növeli, hogy néhány hónappal később Maximilian Breuner főhadbiztosnak továbbították a mezei hadseregben harcoló kanizsai végekről jött katonaság mustralistáját, hogy őket a következő évi téli porciók alól mentesíthessék. Uo. 1697. Nov. nro. 43. föl. 463r.

94 Kanizsa lerombolására részletesen 1. Oross András: Dokumentumok a kanizsai vár 1702-1703. évi lerombolásának történetéhez In: Levéltári Közlemények, 77. (2006)2. sz. 137-187.

42