Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

minden bizonnyal fenn a várban télre elszállásolt katonákat beosztja az őrségbe és egyéb feladatokkal bízza meg.38

Az 1684-ben kinevezett lipótvári kapitány, Johann Jakob Areyzaga, Nigrelli 1688 tavaszi távozását követően fokozatosan átvette az irányító szerepet a terület várai felett. Ez azzal magyarázható, hogy Bécsből engedélyezték számára, hogy hat századot verbuváljon, amelyek mint szabad századok szállták meg a környező nagyobb várakat, így 1691-ben már Trencsénben, Árván, Érsekújváron, Esztergomban, Murányban és Lipótvá- ron is szolgált egy-egy század, amely neki engedelmeskedett.39 Tekintélyére jellemző továbbá, hogy őt bízták meg 1688 áprilisában Székesfehérvár átvételével,40 majd az 1690-1691. évi budai építkezések felügyeletével is.41 Hozzá kell tenni, hogy a terminológiában ez idő tájt már szó sincs a 16. század második fele óta fennállt bányavidéki főkapitányságról, hanem az új körülményeknek megfelelve már „Commando in Nieder Hungam”-nak nevezték a lipótvári kapitány fokozatosan kiteljesedő katonai jogkörét. Ám Areyzaga befolyására utal az is, hogy nehezményezte, hogy az ideiglenesen kinevezett felső-magyarországi főkapitány, Ferdinand Aspremont 1689 szeptemberében az ő parancsnoksága alá tartozó várakba (Árva, Léva, Lit- va) közvetlenül írt leveleket egy bizonyos Caspar Nemeti (feltehetően Németi Gáspár) felől érdeklődve.42

A korabeli hatásköri viszonyok képlékeny voltát illusztrálja továbbá, hogy Csáky László lévai főkapitányként nehezményezte, hogy Koháry István bányavidéki főkapitány-helyettes és füleki főkapitány a lévai vár ügyeiben is intézkedni akart, pedig abban csak önmagát érezte illetékesnek, így elvárta a mindenkori együttműködést.43 Ehhez képest tudunk Areyzaga olyan irányú intézkedéséről is, hogy a lévai csapatokat összevonta a murá38 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 374. 1687. Jan. nro. 142. föl. 48v.

39 ÖStA HKA HFU 24. März 1691 (r. Nr. 340. fol. 414-A31.)

40 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 376. 1688. Jun. nro. 28. föl. 418r.

41 Jellemzőnek tarthatjuk a korszak kutatására, hogy a Magyar Királyság természetes „fővárosának” tekintett Buda várparancsnokainak archontológiáját mindeddig nem állították össze. Buda várának kinevezett parancsnokai 1683 és 1714 között: Leopold von der Beck 1686. szeptember - 1689. március, Max Wenzel Frankenberg 1689. november - 1690. november, Johann Baptist Areyzaga 1690. november - 1691. szeptember, Johann Ferdinand Pfeffershofen 1691. szeptember - 1692. május, Kari Heinrich Steinsdorff 1692. május-július, Max Wenzel Frankenberg 1692. július - 1699. március, Johann Ferdinand Pfeffershofen 1699. április - 1714. május.

42 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 380. 1689. Sept. nro. 71. fol. 121r.

43 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 385. 1691. März nro. 393. fol. 199v.

31