Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után

A telektulajdonosok között ugyanúgy megtalálhatjuk a cseh, olasz, a horvát, mint a magyar és német nemzetiségűeket. Néhány általam főleg a katonaság tisztjei közül kiragadott példával szemléltetve: lovassági kapitány de Bossek báró a Principis de Darmstadt ezredből, és a De Bagne ezredből Capitaneus D., Schanse francia (Gallus) nemzetiségűként van feltűntetve.47 Horvát az a Ladislau Naray D., aki a Pálffy lovasezred kapitányaként („ Capitaneus Eqvestris Sub Régimmé Palffy ”) a Csallóközből érkezett 1693-ban.48 Capitaneus Akerle D: aki a morvaországi Bmo-ból származó német (Germanus Moravus). Az olasz származású Capita-neus Dokano(nus) D:, Generalis Rayngraff ezredéből, aki az összeírás ideje alatt nem volt jelen, mivel ezredénél tartózkodott „Qvarterys ides-absens”. Joannes D: Keres kényről azon kívül, hogy a táborból érkezett 1685-ben, más adatból derül ki, hogy a katonák közé sorolandó. 1704-ben, mint volt újvári fővajdát, Köröskényi Jánost, nyitrai várnagyként említik.49 Az említett tulajdonosok esetében az ezred elnevezés azt a „helyet” jelöli, ahonnan a telek tulajdonosa érkezett.

Összegzésképpen elmondható, hogy a nemzetiségi viszonyok Érsekújváron a visszafoglalást követő bő másfél évtizedben hasonlóak voltak, mint legtöbb alsó- és felső- magyarországi városban. A lakosságot és egyben a városi telektulajdonosokat többségében magyarok, németek és szlovákok alkották, de elvétve előfordulnak közöttük más nemzetiséghez tartozók is. A visszafoglalást követően jelentős számú polgári lakosságot fogadott falai közé, akik többségében Nyitra vármegye, és a vele szomszédos megyék (Pozsony, Komárom Trencsén, Bars), sokféle nemzetiségű és többféle jogállású lakosú településeiről költöztek be a városba. A betelepülők között, a nemesség és a földművelő réteg közel egyenlő arányban képviselteti magát, azonban nem sokkal marad el mögöttük a polgárság sem. A századforduló évéhez közeledve, ha lassan is, de évről-évre csökken a sérült, romos épületek száma, ami a telekösszeírás idején még a telkek, épületek számához viszonyítva még mindig jelentős. Mindezeket figyelembe véve az a benyomásunk, hogy miközben a különböző hivatali épületek viszonylag gyorsan tető alá kerültek, a város polgári épületeinek újjáépítésével lassan haladtak.

47 És ugyancsak a „Bagne” ezredből D. Kemetiger kapitány, akinek nemzetiségi hovatartozását nem jegyezték fel, de a neve alapján feltételezhetően német nemzetiségű. Ezredének egy alakulatával, 1699-ben érkezett a város helyőrségébe.

48 „Ex Insula Czalakős ” Lip: Csallóköz.

49 Thaly, 1892. 231.

178