Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után

föld volt.4 A város teljes falövét a 17. század első évtizedeiben építették át téglából és kőből. 5

Érsekújvár a 16-17. századi Magyar Királyság legkorszerűbb erődítménye lett, mely közel egy időben épült a hasonló rendszerű itáliai erődítményekkel.6 A szakirodalomban megoszlanak a vélemények, hogy mely erődöwel rendelkező városunkat tekinthetjük az erődváros kategóriájába tartozónak. Általánosan elfogadott, hogy Érsekújvár erődjét annak tartják. A Magyar Királyság területén épült erődvárosok megjelenését, Gecsényi Lajos elemezte Győr példáján.7 Az általa kiadott telekkönyv adatai alap-ján Győrt már nem egyszerűen erődvárosnak, hanem gamizonvárosnak tekinti.8 Érsekújvár esetében is előfordul, hogy már a kortársak gamizonnak nevezik.9 A két legismertebb Magyarországi megvalósulás mellett a Károly főherceg közreműködésével épített Károlyvárost is az erődvárosok sorában szokás említeni.10 Érsekújvár erődjének a végvárrendszerben betöltött szerepe és jelentősége, az oszmán hatalom állandó közelségének visszaszorulásával lassan leértékelődött. A stratégiai, katonai szerepének a

4 Az új, modem rendszerű erődítmény tervezője nagy valószínűséggel az az Ottavio Baldigara volt aki az uralkodó szolgálatában, kiemelkedő szerepet játszott számos más többségében az uralkodói kezén lévő végvár, erősség tervezésében, megerődítésében és építésében. Az ő életére és építő tevékenységétre vonatkozóan lásd: Domokos, 2000.

5 Mars Hungaricus. 125, 126.

6 Hajnóczi Gábor: Az ideális város a reneszánszban. Akadémiai Kiadó, Budapest 1994. 267.

7 Véleménye szerint az erődváros építészeti egységének feltétele, hogy a várost a kor követelményeinek a lehető legjobban megfelelő hatalmas, téglából és kőből épült, földdel feltöltött bástyaöv, vizesárok-rendszer vegye körül. így a vár/város területén szoros egymásmellettiségben együtt létezett a katonaság, és a polgárság. Gecsényi Lajos: A 16—17. századi magyarországi város-fejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése) In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk.: E. Kovács Péter — Kalmár János — V. Molnár László. Bp., 1991. 145—158

8 Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. Győr. 2003. 3-12.

9 Mint például Balkó János újvári harmincados II. Rákóczi Ferenchez írt levelében a várost mint „Uyváry Guarnizon” emliti. OSZK,Kt. Thaly-gyűjt. Fol. H. 1389. fasc. 1704. föl. 68. Ezt a forrást R. Várkonyi Ágnes bocsájtotta a rendelkezésemre, ezúton is köszönöm önzetlen segítségét.

10 Míg Győr esetében egy már meglévő (középkori) várost alakítottak át úgy, hogy az amennyire lehet, megfeleljen a korszak harcászati elveinek, addig e kritériumnak új építésűek lévén Érsekújvár és Károlyváros könnyebben megfelelt. Károlyváros kialakulásáról lásd: Kruhek, Milan: Karlovac: utvrde, granice i ljudi. Karlovac, 1995.

166