Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig
Az okt. 18-án tartott mise a turini győzelem örömére arról tanúskodik, hogy a különböző hadszíntereken történő események híre mennyi idő alatt terjedt el a birodalomban. A spanyol örökösödési háború második szakaszában, 1706 szeptemberében Savoyai Jenő csapatai Torinónál legyőzik a franciákat. Az Esztergomot elfoglaló császáriak - a bejegyző tanúsága szerint — október közepe táján ünnepük ezt az eseményt - mely a következő évek nyomtatott krónikáiban is olvasható lesz, erről alább, a komáromi krónikáknál szólunk még. De ugyanígy krónika-hírré válik a fenti kéziratos bejegyzés tartalma, a kurucok esztergomi veresége is. Ebben az 1706-os debreceni naptárpéldányban még sok egyéb bejegyzés is található, halványabb és élesebb írással, latin és magyar mondatok vegyesen, pl. jan. 1-hez és 3-hoz bibliai helyek: „Ex hebr. 12-14, Vesperi Ex Danielii 9 -12, vesperi” — latinul; más lapokon bizonyos hadi cselekményekről magyarul. A kalendárium végén: Tabella postaria, Recens in Hungária (Ega) Posta Tablatska (E8b) - ezt azért fontos említenünk, mert a magyarországi kalendáriumokban a postajáratokról inkább csak a 18. század elejétől kiadott naptárakban találunk közlést. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy pl. Angliában már száz évvel korábban megjelentek a postajáratok és más fontos, a közlekedésre vonatkozó adatok (pl. London és Cambridge távolsága) a kalendáriumokban, nemcsak a könyv alakú kiadványokban, hanem a falinaptárokon is.36 A debreceni kalendáriumban közölt krónika 1705-ig követi az eseményeket. A végvárak lerombolásáról ebben is olvashatunk rövid tudósításokat, pl.: 1702. Kanisa, Patak, és más nevezetes Várak el-hányattatnak. 1704. Tokaj vára el-hányattatik 1705. Szatmár vára elhányattatik. Bártfai krónikák A bártfai nyomda kalendáriumaival már több helyen részletesebben foglalkoztunk, mivel a 16. század végétől kezdve maradtak fönn példányok, s köztük olyanok, amelyek fontos művelődéstörténeti adalékokkal szolgálnak.37 Az 1640-es évekből ismert magyar és latin nyelvű példá36 Oxfordban, a Bodley Könyvtárban volt lehetőségem közel száz angol kalendáriumot áttanulmányoznom, s anyagot gyűjtenem a 17. századi közép-európai és a nyugat-európai naptárkiadás összehasonlításához. 37 Dukkon Agnes: A régi kalendáriumok titkaiból. In: Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Szerk. Závodszky Géza, ELTE TFK, 1992, 25-39; uő: Régi ma119
