Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

1669: Kalendariom Kristus Urunk születése után-való M DC LXIX. Esztendőre [...] Nyomt.: Byller Máté.31 32

1670: Kalendariom Kristus Urunk születése után-való M DC LXX. Esztendőre [...] Nyomt.: Byller Máté.33

1671: Kalendariom E’ Christus Urunk születése után-való M DC LXXI. Esztendőre [...] Nyomt.: Byller Máthé.34

Mindegyik kiadvány nyolcadrét formátumú, az első négy Andrea Ar- goli naptári számításait veszi alapul a nagyszombati akadémia „Astrophi- lusa” alkalmazásában, az 1671-es naptár pedig már Christoph Neubarth kalkulációja szerint készült („Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra, és egyéb szomszéd helyekre alkalmaztatott Neubarth Christoph Theologus és Astrologus.”)

Megfigyelhető bizonyos kapcsolat a nagyszombati, és az ugyanezen időszakban Bécsben kiadott magyar nyelvű kalendáriumok között: a formátum, a szerkezet és a krónika tartalma sok közös vonást mutat. Az efféle hasonlóságok a kalendáriumkiadásban gyakoriak: pl. a lőcsei naptárak formáját, felépítését, a krónika tartalmának nagy részét a trencséni és zsolnai cseh nyelvű kiadványok teljesen átveszik. Az ország nyugati részén pedig Nagyszombat és Bécs között figyelhetünk meg kapcsolódási pontokat a kalendáriumkiadásban. Az 1671-es nagyszombati példány külön érdekessége az asztrológus személyében rejlik: a kalkulációt a boroszlói evangélikus teológus és naptárkészítő, Christoph Neubarth szolgáltatja a katolikus nyomdának.

Az 1658-as naptárkrónika szorosan követi az előző évi bécsi magyar naptárét, azzal a különbséggel, hogy a nagyszombati részletesebben közli a 16-17. századi európai eseményeket, a bécsiben viszont az erdélyi történelem kap nagyobb hangsúlyt. Ugyanez jellemzi az 1659-re szóló kalendáriumot is. A krónikában erősen kifejeződik a kiadó-szerkesztő protestáns- ellenessége. Pl. „1415. Az Istentelen eretnekségért Húsz János a Constancziai Gyülekezettől meg-vettetik, kárhoztatik, és elevenen meg- égettetik.”

Az 1670-re szóló, már más kiadónál (Byller Máté) megjelent naptár krónikája 367-től 1667-ig követi a történelmet, Vesselényi Ferenc nádor halálának hírével fejeződik be. Részletesebb beszámolók Mátyás király

31 RMK 1. 945 OSzK

32 RMK 1. 1089a, OSzK

33 RMK I. 1107, OSzK

34 RMK I. 1121, OSzK