Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

mindenkinek teljes böjtöt kellett tartania az 1., 5., 6. és 7. hónap első péntekén. Különféle önostorozásokat, látványos bűnbánati ceremóniákat említ a kalendárium: „hatezer személy mezítelen fellyül, az hátait és melyeit tövissel ostorozza, el annyira, hogy az vér az földön folyón.[...] Minden mélföldön egy keresztény rabot és egy Sidót levágjanak, úgy hogy vérben meghallyon.”

Az 1690-es évektől az 1700-as évek elejéig megjelent lőcsei naptárakban igen részletes híradások találhatók a töröktől visszaszerzett várakról, illetve a csatákról, kezdve 1683-mal, a Bécs alatti csatával, majd a magyar- országi várak felszabadításának leírásával. Esztergom, Hatvan, Szécsény ebben az évben, Visegrád, Vác, Pest 1684-ben, Érsekújvár, Nógrád, Szolnok, Arad, Kalocsa, Simontomya, Pécs, Csanád, Szeged, Kapuvár 1685- ben szabadult föl a török alól, továbbá horvátországi várak (Czechina, Alsó és Felső Clavicze, Orakovits, stb.) visszafoglalásáról is szól a krónika.

1697: Uj és O Kalendarium2'

Az 1697-es naptár krónikájából részletesebben idézzük a fontosabb följegyzéseket az 1680-90-es évek hadi eseményeiről. Az 1687-es harcokról szintén részletes beszámolót találhatott a krónika korabeli olvasója.

• 1685. Cassa városa meg-vétele után, az egész Kuruczság O Felsége kegyelmes Koronás Királyunk gratiáját és Amnistiât amplectalta.”

• „1687. 12. Aug. Az Keresztyén had Isten ő Szt. Felsége nagy jó voltából az Pogány ellen diadalmassan triumphált, a’ holott Mohács és Sziklós között az Fő-Vezért az ő be-sanczoltatott Táborábúl ki-verte, az ő Sátorát, Cancellariát, 80 Algyút, száma nélkül sok Munitiot és Profantot az Eszéki Várossával edgyütt el-nyert. Ez után General Dünevald az ő alatta Lévőkkel szép rendel Péter Várát, Valpot, Orakoviczet és Posegát az egész Sclavoniát az több erősségekkel edgyütt szerentséssen el-nyert. Azon- közben az Felséges Lotharingiai Hertzeg Erdélybe bé-menvén, minden városban és erősségben az ő Felsége Praesidiumját bé-szállította. [...]

• Ugyanazon időben az hires nevezetes Eger vára éhség miatt annyéra kinszerittetett, hogy magát minden Vér-ontás nélkül az Kereszténységnek fel kelletett adni.”

• Eodem Anno, Munkáts Várát-is megveszik.

• Ugyan azon 1688dik Észt: az Nemes Erdélyi Statusok ö Felségének homágiomokat letették. E’ mellett az Várossokba és Vég-hellyekbe Praesidiumot bé-vettek.

RMK I. 1508, OSzK

107