Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
A Heves Megyei Múzeumi Szervezet (1994-1997)
Tudományos kutatás, szakmai programok Régészet: páratlan lehetőséget biztosított az M3-as autópálya nyomvonalán végzett ásatás. A természettudományi és modem technikai eszközök segítségével végzett munka során az újkőkortól a késő középkorig számtalan lelőhelyet tártak fel régészeink. A kultikus célú neolit szobrok, a településszerkezetre, lakóházakra, életmódra, temetkezési szokásokra utaló leletek alapján új tudományos ismeretekkel rendelkezünk Heves megye múltjáról. A következő évek feladata, hogy az előzetes dokumentálás és kutatási beszámolók után megszülessenek az eredményeket összefoglaló és közreadó tudományos publikációk. Történeti kutatási témák: a végvárak története és építészete; műemléki rekonstrukciókhoz, városrendezési tervekhez kapcsolódó építéstörténeti vizsgálatok; Heves megye történeti-ökológiai vizsgálata; mezővárosi, kisvárosi társadalom, polgári életmód; egyesületek, egyházak; iparosok és kereskedők életmódja; Heves megyei migráció, kivándorlás; vadászattörténet; a megye irodalomtörténeti hagyományai. Néprajz: a tradicionális kultúra átalakulása a XX. században; Heves megye népművészeti hagyományai, népszokások, népi vallásosság; pincetörténeti kutatások Eszak-Magyarországon. Képzőművészet: Heves megye főbb művészettörténeti korszakai (barokk, XIX. század); múzeum és kortárs képzőművészet. Természettudomány: a kif emelt kutatások között kell említeni az ún. holocénprogramot, amelynek keretében az ország több területén folynak kvarter- malakológiai vizsgálatok: Mátra és Bükk déli előtere, Kiskunsági Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Velencei-tó térsége. r Természetvédelmi és környezet1. kép. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet múzeumai és kiállítóhelyei r‘ j védelmi kutatások terén kiemelendők azok az ún. biomonitoring programok, amelyek során az ország egy-egy területének élővilágát, az élővilág sokszínűségét (biodiverzitás) vizsgál85
