Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Honismeret a képes levelezőlapokon
Iámmal (cipész, szabó, ékszerész, asztalos stb.). Az 1910-es évekre datált debreceni lapokon még látható az a mozdonyból és két személykocsiból álló kisvonat, amely a Nagyállomás és a Nagyerdő között a helyi közlekedést látta el ( 1. kép). 1905 előtti képen láthatjuk a nagyerdei vasúti indóházat a vonattal, egy 1911-es képeslapon pedig a Piac utcán végighaladó vonatot. Számtalan magyar állomásépületet, bent álló vonatot, régi mozdonyokat őriztek meg a képeslapok. Képeslap jelent meg az új vasútvonalak építéséről is. Pl. fotólap készült a Nagytapolcsány-Trencsén közötti vasút első kapavágása emlékére 1900. május 1-én, vagy az Eger-Putnok közötti vasút földmunkáiról. A tengeri és folyami hajózás, a léghajók és a repülőgépek különböző típusait is láthatjuk a magyar és külföldi képes levelezőlapokon. A magyar ipari létesítményeket, gyárakat, bányákat ábrázoló lapok már az 1800-as évek végétől ismeretesek. Az 1888-89-ben épült szerencsi cukorgyárról több fotólap jelent meg már az 1890-es években. Ezek az üzemi főépületet, a külső szállítóberendezéseket ábrázolják, de láthatjuk a tisztviselők részére épített házakat is a Gyári kertben, valamint a Hatháznak nevezett gyári munkáskolónia épületeit. Képeslap készült például az alábbi üzemekről: diósgyőri vas- és acélgyár (1899), borsod-miskolci gőzmalom, csepeli lőszergyár, Rudabánya: bányatelep (1900), kazinci kőszénbánya - Herbolya-telep munkáskolónia, bonyhádi első magyar csontfeldolgozó, dominó-, zománcozó- és fémárugyár, büki cukorgyár, Sírok, Tóth János kőbányája, Pereces bányatelep, Nagybátony: kőzúzó telep, szénosztályozó, Borsodnádasd: lemezgyár (1900), Böhönye: Boskovitz Adolf és Társai téglagyára, Borosjenő: bútorgyár részletei (1905) Désakna: sóbánya (1943), Bánhida: centrálé építése (1929), Soóvár: sóföző üzem (4. kép), máramarosi sóbánya, egercsehi kőszénbánya (1912), Felső- galla: kőszénbánya (1899), cementgyár (1910-es évek), Nagyszombat: cukorgyár külső és belső képe (1890-es évek), Rózsahegy: fonógyár (1905 után), papirgyár (1909), Rimaszombat: acélgyár (1911), konzervgyár, vízimalom, a földművesiskola udvara, felszerelése (1905 előtti), Trencsén: Tiberghien-féle szövőgyár (1915), Tőketerebes: cukorgyár építése (1900-as évek eleje), Turócszentmárton: kőolaj finomító, bútorgyár, sörfőzde (1900-as évek eleje), Zakárfalu: pörkölő- és ércelőkészítő telep (1906), Zay Ugróc: botgyár, üveggyár (1899), Érsekújvár: a gázgyár építése és felszentelése (1905 előtti), Losonc: Rakottyay György és társai edénysajtoló és zománcozógyára (1904), Nagytapolcsány: cukorgyár (1903), szeszfinomító és kókusz- zsírgyár (1905 után), Cigánd: szárazmalom (1905 előtti), alföldi szélmalmok, 45
