Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár: valóságos és eszmei érték
A múzeumi funkció és a hatalmas érdeklődés nyomán az 1950-es évek végétől az egri vár a magyar műemlékvédelem kiemelt területévé vált. Mindezek alapján a város felől helyreállított falak és bástyák látszanak, a várbeli épületek pedig múzeumi kiállításoknak, restaurátorműhelyeknek adnak helyet. Az 1989/90-ben lezajlott rendszerváltozás után megtorpant rekonstrukció csak 1997-ben indult meg ismét a rossz állagú falak védelmével, majd az újabb múzeumi funkcióknak helyt adó Dobó-bástya felújításával. így segítheti a helyhez kötődő kultusz és a rendkívüli érdeklődés egy komoly történeti értékekkel is bíró műemlék védelmét. A magyar nemzet közös felelőssége, hogy a rekonstrukció folytatódjon, hiszen ez a fontos történelmi emlékhely csak igy nyújthatja utódaink számára is azt az eszmei tartalmat és élményt, amit elődeinknek és a mai generációnak jelent. IRODALOM Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben. Agria XXXVIII. Eger, 2002. 255-273. Fodor László: Régészeti ásatások szerepe a várkultuszban. Agria XXXVIII. Eger, 2002. 241-254. Fodor László: Eger. Vár. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 2002. Fodor László—Kozák Károly: Leletegyüttesek a román kori székesegyház környékéről. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. Eger, 1971. 147-199. Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi. Agria XXXVIII. Eger, 2002. 203-212. Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957-1988). Agria XXV-XXVI. Eger, 1989-1990. 317-376. Petercsák Tivadar: Az egri vár kultusza. Honismeret XXX. Budapest, 2002.7-14. Petercsák Tivadar: Múzeum és várkultusz. Agria XXXVIII. Eger, 2002.341-356. Petercsák Tivadar: Műemlék, nemzeti emlékhely, múzeum. In: Vándorutak — Múzeumi örökség. Budapest, 2003. 589-595. Román András: Műemlék és történeti emlékhely. Műemlékvédelem XLIV/2. Budapest, 2000. 97-101. Sugár István: Az egri vár históriája. Budapest, 2002. Sugár István: Dobó István síremléke. Eger, é.n. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Sectio Históriáé. XXXIII. Eger, 2006. 259-268. 230
