Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Az egri vár: valóságos és eszmei érték

AXVI. század második felében- 1579-től 1584-ig — hadnagyként az egri várban szolgált a nagy magyar reneszánsz költő, Balassi Bálint. Verseiben méltán nevezte Egert a „vitézek ékes oskolájáénak, a „jó katonaság nevelő dajkájáénak. A XVIII. században Baróti Szabó Dávid, a XIX. század első felében, a nemzeti romantika időszakában pedig Vörösmarty Mihály írt eposzt a várvédőkről és a várkapitány hősiességéről.

A vár kultuszának igazi megteremtője és serkentője Gárdonyi Géza, aki 1899-ben a Pesti Hírlapban kezdte közölni az „Egri csillagok” című regényét, amely könyv alakban 1901-ben került az olvasókhoz. Gárdonyi regénye a téma máig legszebb irodalmi feldolgozása, és minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye lett. Ezt igazolja, hogy a 2005-ben zajlott Nagy könyv akcióból is ez a könyv került ki győztesen. Az Egri csillagok utolérhetetlen sikerének titka, hogy a XVI. századot szinte tapintható közelségbe hozza, és úgy ábrázolja, mintha a kor alakjai közöttünk élnének. A mű erénye, hogy benne az ostrom históriája nemesen ötvöződik hazaszeretettel, romantikus kalandokkal és szerelmi történettel. Gárdonyi regényének még életében több kiadása jelent meg. Népszerűségét jelzi, hogy 1961 és 1966 között 287 000 példány került belőle forgalomba. Legutóbbi kiadását 2000-ben vehettük kézbe. Az Egri csillagokat sok nyelvre lefordították, az angol és német nyelvű kiadások ma is kaphatók a könyvesboltokban. Hangos változata a 2005. évi könyvhétre jelent meg, és ismét kapható képregény formában is.

Az egri várvédelem a drámák, színművek szerzőit is megihlette. Először a XVIII. század elején írt jezsuita iskoladrámák dolgozták fel a témát, látványossággal, zenével és tánccal tették vonzóbbá az előadásokat. Egerben, Pozsonyban, Sopronban és Kassán egyaránt bemutatták a Dobó Istvánról szóló drámákat. Érdekes alkotás Gárdonyi Géza 1904-ben írt „Dobó István szelleme” című verses előjátéka, amellyel az első egri állandó színház megnyitotta kapuját.

Az Egri csillagok varázsa a filmrendezőket is megragadta. Igazi sikert hozott a Várkonyi Zoltán rendezésében 1968-ban készült Egri csillagok. A filmben a legkiválóbb magyar színészek, magas fokú technika, pirotechnikai bravúr keltette életre az egri vitézek viadalát a törökkel. A hazai és külföldi mozibemutatók után a film a televízióban is gyakran látható.

Az egri dicsőség első zenei kompozíciója is Tinódi munkája. A kinyomtatott dallamok nyomán adta elő maga a lantos, és énekelték szerte a magyar várakban és udvarházakban. A XX. század végén a musicalírókat is megihlette a Gárdonyi regény témája. Várkonyi Mátyás-Béres Attila rockoperáját 1997-ben Budapesten, 1998-ban Egerben, 2002-ben és 2004-től évente rend227