Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Műemlék, nemzeti emlékhely, múzeum
A XIX. századi, majd a XX. század első felében végzett régészeti feltárások és helyreállítások elsősorban a kultuszépítést szolgálták. A tervszerű kutatás és az állami műemlékvédelem kiemelt területévé az 1950-es évek végétől vált az egri vár. A Kozák Károly vezetésével folytatott régészeti feltárások nyomán az 1960-as, ’70-es években a gótikus püspöki palota, a középkori székesegyház területén és a kazamata bejáratánál végeztek helyreállító munkákat. A második, nagy korszak az 1986-1990 közötti időszak, amikor öt év alatt a magyar állam és a Heves Megyei Tanács 120 millió forintot biztosított a munkálatokra. Ennek eredményeként készült el az 1976-ban leomlott Dobó-bástya rekonstrukciója a körtoronnyal, a délkeleti ágyúdomb, a Kovácsok-bástyája, és megkezdődött a keleti várfal megerősítése. Mindezek nyomán a város felől helyreállított falak és bástyák látszanak, és a látogatók csak a várba belépve tapasztalják, hogy még sok megoldatlan feladat maradt. A rendszerváltás utáni években megtorpant a rekonstrukció, és a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt a legszükségesebb karbantartási munkák mellett csak néhány ponton történtek - elsősorban a múzeumi funkcióhoz és a látogatói forgalomhoz alkalmazkodó - felújítások. 1997-98-ban rendeződött az egri vár tulajdonjogi helyzete. Az állami tulajdonban maradó műemlék kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, s ettől vette át ingyenes használatra 1998 januárjában a Heves Megyei Önkormányzat, amelynek a várban működik a múzeuma (Dobó István Vármúzeum). Kisebb karbantartások után a Széchenyi Terv keretében 2002-2003-ban 240 millió forintból öt helyen (keleti várfal, északi falszoros, román kori székesegyház, délkeleti kapubástya és a Dobó-bástya) történt jelentős rekonstrukciós munka. Milyen módon segítik ezek a felújítások és a műemlék adottságai a várban működő és megyei feladatokat is ellátó Dobó István Vármúzeum munkáját, lehetőségeit? Az egri vár imázsa, a magyar nemzettudatban meglévő kultusza eredményezi az itt működő múzeum országosan egyedülálló látogatottságát. Míg 1958-ban 229 808 látogató kereste fel a múzeumot, addig 1981-ben 510 370 főt, 1987-ben pedig 691 248 főt regisztráltunk, A gazdasági nehézségek miatt a ’90-es évek elejére lecsökkent látogatottság az ezredfordulón 435 965 főre, 2002-ben 468 642 főre emelkedett, s ezzel a Dobó István Vármúzeum ismét az ország leglátogatottabb múzeuma lett. A műemléki helyreállítások eredményeként az 1980-as évektől sor kerülhetett a régi állandó kiállítások felújítására (Román és gótikus kőtár — 1983-84; Az egri vár története - 1980, 2001; ágyútermek; Egri Képtár — 187
