Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
A palóckutatás célkitűzései, megvalósulása és eredményei
Ilyen a virágvasárnapi kiszehajtás, ami a Zagyvától nyugatra általános, de az eredete a németeknél és a nyugati szlávoknál kereshető. A pünkösdi király- választás szokását viszont a magyarság keletről hozhatta magával. A néphitben a keleti elemek dominálnak, mint pl. a Holdat fogyasztó mitikus lény, a markoláb ismerete, amit az Alföldre vándorolt palócok utódai is megőriztek. A népdal és a néptánc Palócföldre jellemző vonásait nehezebb felismerni a folklórjelenségeknek a tájak és a régiók közötti gyakori vándorlása, kicserélődése miatt. A nagy mennyiségű gyűjtött anyagból a kutatók 14-et választottak ki, amit a tájra jellemzőnek tekintettek. A legismertebbek közülük a Ködellik a Mátra és a Lóra csikós, lóra kezdetű dalok. A kevésbé ismert néptáncok közül kiemelkedő a lányok karikázója és a legkedveltebb helyi verbunkos, a Vasvári. A palóc jellegzetességek további ismertetése helyett még egy dologra szeretnék kitérni. Tudományunkban közismert, hogy a Palócföldön élők nem vallották szívesen magukat palócnak, inkább csak az értelmiség egy része vállalta a palóc nevet, amelyet a környezetében élő valamelyik szláv nyelvből kapott. Az utóbbi évtizedek során azonban a palóc néprajzi csoport hímeve, társadalmi megítélése átalakult. A palóc öntudat megkésett kialakulása egyik jeleként tekinthető, hogy manapság vállalják a palóc nevet az itt lakók. Múzeumok, folyóiratok, művészeti és folklórrendezvények és - mint a mostani programsorozat résztvevői is igazolják - művészeti csoportok, gazdasági társaságok, kft.-k is büszkén viselik a palóc megnevezést. Ez a mostani tudományos konferencia éppen ennek az új tendenciának a feldolgozásával lehet méltó folytatója a negyedszázados palóckutatásnak. És végezetül emlékezzünk meg arról, hogy ma nem beszélhetnénk a palóckutatás eredményeiről, ha nincs egy olyan szervező egyéniség, ízig-vérig kutató ember, mint Bakó Ferenc. Jogosan állapította meg Gunda Béla professzor úr a palóc köteteket értékelő 1991. évi konferencián, hogy „folytatása ez a négy kötet annak a megkophatatlan freskónak, amelyet a palóc népről Mikszáth Kálmán vázolt fel. Úgy érzem — mondta Gunda Béla —, hogy Mikszáth Kálmán tevékenysége mellé oda kell helyezni egy széket Bakó Ferenc részére is. O tudományba ötvözte azt, amit a 'nagy palóc ’ az irodalomba és az örökkévalóságba álmodott bele ”. 180
