Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Az egri várvédelem 450. évfordulójának rendezvényei a Dobó István Vármúzeumban

megtekinthető részeit, a múzeum műkincseit és a nagyközönségnek szóló történelmi rendezvényeit mutatta be. 2002-ben Dobó István születésének 500. évfordulóját is ünnepeltük. Az egykori várkapitány településén, temetkezési helyén, a szlovákiai Dobórusz- kán október 5-én mutattuk be a Dobó István és az egri vár című fotókiállí­tást. Az egri hős és a várostrom ábrázolásai mellett a mai várat is megismer­hették a szlovákiai magyarok, és ekkor került sor az „Egri Vitézlő Oskola” haditorna bemutatójára, valamint Dobó István sírjának megkoszorúzására is. Konferenciák Tizedik alkalommal rendeztük meg április 23-24-én a végvári konferenci­át, amely idén két témát ölelt fel. Az emlékülés első napja az egri vár vé­delmének 450. évfordulójához kapcsolódott. A bevezető előadást idén is R. Várkonyi Agnes tartotta, aki az egri ostromot európai kitekintéssel vizs­gálta és helyezte el a XVI. századi hadtörténelemben. Fodor Pál és Dávid Géza az Oszmán Birodalom helyzetét, Kelenik József pedig az egri vár 1552-es ostromát mutatta be. Kenyeres József előadásából az egri vár igaz­gatási rendszerét ismerhették meg a résztvevők az 1548-1596 közötti idő­szakból. Domokos György az egri vár három időmetszetben (1552, 1568, 1572) elkészített számítógépes rekonstrukciójának tapasztalatait ismertette, Berecz Mátyás pedig Tinódi Sebestyén históriás énekét, mint az egri vár épí­téstörténetének ma is hasznosítható információs bázisát mutatta be. A kon­ferencia résztvevői este megtekintették a múzeum új állandó kiállítását, amely az egri vár történetét az újabb kutatási eredmények és a modem technika felhasználásával ábrázolja. A következő napon Elet a végvárban címmel folytatódtak az előadások. Czigány István a XVII. század közepétől megnyilvánuló életmódváltásról ér­tekezett, Sarusi Kiss Béla a végvárak katonai infrastruktúráját, Hidán Csaba pedig a hódoltság kori régészeti anyagot, fegyverzetet ismertette. Bitskey István gazdag egri anyaggal illusztrálva a végvár és kultúra kapcsolatát vizsgálta, Sudár Balázs egy új témát, a végeken megjelenő török énekmondók tevé­kenységét tárta a hallgatóság elé. Az egri városháza dísztermében megrende­zett konferencián nemcsak a szakmai résztvevői, de Eger város érdeklődő polgárai, tanárok és főiskolai hallgatók is nagy számban jelentek meg. A kon­ferenciát Berecz Mátyás történész-muzeológus szervezte. 156

Next

/
Thumbnails
Contents