Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Megyei és városi múzeumi törekvések Egerben

téneti kutatások mellett az 1967-ben elkezdődött palóc kutatás volt az egri múzeum legjelentősebb projectje, de kiemelhetjük a több tudományágat magába foglaló Visonta kutatást is. 1963-tól folyamatosan megjelenik az Egri Múzeum Évkönyve tudományos periodika.

1979-ben dr. Bodó Sándor lett a Dobó István Vármúzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. Egy évtized alatt bővült a tájházak hálózata: Abasár, Kapás-ház (1981), Nagyréde, Zsellér-ház ( 1980) és megnyílt a Telekessy patikamúzeum Egerben (1987), az Orbán-ház Szilvásváradon (1983). Látványos eredmények születtek az egri vár rekonstrukciójában (Dobó bástya, nyugati várfal, Kovácsok bástyája, délnyugati ágyúdomb stb.), de felújították a Gárdonyi emlékházat is. Egységes terv alapján a történelmi környezetbe illő kültéri elemek (lámpák, padok, információs táblák, szemetesek) készültek, ágyúmásolatok kerültek a vár több pontjára. Díszkutat és nemzeti zászlót állítottunk a várba. Sorra megújultak a vármúzeum állandó kiállításai (Román és gótikus kőtár - 1983-84, Az egri vár története - 1980, ágyútermek, Egri Képtár - 1981), de új állandó tárlat került a nagypincébe (Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon - 1986). Időszaki kiállítási és múzeumi órák tartására alkalmas termek nyíltak a gótikus palota földszintjén. A közművelődési munka kiszélesedett, több tízezer óvodás

5. kép. Az egri vár élete című állandó kiállítás részlete az 1970-es években

120