Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Eredmények és gondok az egri vár műemléki rekonstrukciójában
EREDMÉNYEK ÉS GONDOK AZ EGRI VÁR MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJÁBAN Az egri vár az állami tulajdonban lévő legfontosabb műemlékeink egyike, amely meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben. Különösen a törökellenes harcokban volt kiemelkedő jelentősége. Az egri vár a magyar nemzet tudatában egyet jelent a hazafísággal és a hősies helytállással, hiszen Dobó István és maroknyi védőserege 1552-ben egy fél évszázadra megállította a keresztény Európa felé terjeszkedő oszmán-török csapatokat. Ennek a hősies tettnek és Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagoknak, illetve az ebből készült filmnek is köszönhető, hogy az egri vár és az itt működő múzeum Magyarország leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. Az utóbbi évek statisztikái szerint a magyar múzeumok közül a Dobó István Vármúzeumban volt a legtöbb látogató 1998-ban (428 000 fő) és 1999-ben (402 000 fő). Az egri várat nemzeti zarándokhelynek is nevezhetjük, ahová minden magyar iskolás eljut, és felnőttként újra megnézi gyermekeivel, unokáival együtt. De vajon megteszünk-e, megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy ezt a kiemelkedő történelmi emlékhelyet utódainknak is megmutathassuk majd? Az utóbbi években olvashattuk az újságokban, láthattuk a televízióban, hogy az egri vár műemlékvédelmében komoly gondok és halaszthatatlan megoldandó feladatok vannak. Eger az elsők között alapított püspökségeink egyike, ma érseki székhely. A középkorban a várban állott a püspöki székes- egyház, ahol egyik Árpád-házi királyunkat, Imrét is eltemették 1204-ben. Az 1957-től kulturális célokat szolgáló objektum műemléki rekonstrukciója az 1960-as években kezdődött. 1970 és 1985 között mintegy 100 millió forintot lehetett a különböző kivitelezési munkákra fordítani. A vári rekonstrukció 1986 és 1990 között vett nagyobb lendületet, és az öt év alatt az állam és a Heves Megyei Tanács 120 millió forintot biztosított a munkálatokra. Ennek eredményeként készült el az 1976-ban leomlott Dobó-bástya rekonstrukciója a körtoronnyal, a délkeleti ágyúdomb, a Kovácsok-bástyája, és megkezdődött a keleti várfal megerősítése. Mindezek nyomán a város felől helyreállított falak és bástyák látszanak, és a látogató csak a várba belépve tapasztalja, hogy mennyi megoldatlan feladat maradt és jelent tovább nem halasztható munkát. 101
