Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Manufaktúrák, gyáripar
Figyelemre méltó adalék a fenti táblázathoz az az adatsor, melyben a fentiek közül külön adták közre a „ mozgató erőt alkalmazó iparvállalatokat ”, tehát az olyan üzemeket, műhelyeket, ahol nem emberi erővel hajtott eszközöket, gépeket használtak: 3. táblázat. Gépeket használó bútorüzemek 1885-ben Ipari tevékenység Önálló vállalkozó Segéd- és munkásszemélyzet Összesen Asztalos 4 234 238 Székgyártó 1 4 5 Tömören hajlított fabútorgyáros 15 2021 2036 Jól látható, hogy az első táblázatban bemutatott ipari tevékenységek közül csak háromnál alkalmaztak külső erővel meghajtott eszközöket. Különösen érdekes, hogy nem szerepelnek a második táblázatban az esztergályosok sem, pedig az általuk előállított termékek mind forgástestek, ahol a tárgyak folyamatos mozgatása, forgatása nélkülözhetetlen a megmunkálás során.213 1885-ben a faiparban az alapanyag gyártás már teljes egészében külső mozgató erő felhasználásával folyt az országban. A Történelmi Magyarország területén ekkor 580 fűrészmalom működött, és valamennyi vagy víz-, vagy gőzenergiát használt. A táblázatok is jól mutatják, hogy a bútorgyártásban ekkor még csak a „ tömören hajlított fabútor ” gyártása folyt ipari méretekben. A Thonet-fivérek első magyarországi gyára 1865-ben kezdte meg a termelést a felvidéki Nagyugrócon. A vállalat a XIX. század végére óriásira növekedett, 1896-ban már 52 vállalat 60 gyárüzeme állít elő ülőbútort, melyhez 150 000 hektár bükkerdő rendszeres erdészeti kiaknázására volt szükség. Az Osztrák-Magyar Monarchiából - a belföldi piac ellátása mellett - 100 000 mázsa hajlított bútort exportáltak a világ minden részébe.214 Az általuk kitalált új eljárás: a bükkfa gőzöléssel való hajlítása - elsősorban a székeknél - új divatot teremtett a nemesek és a polgárság körében, mely a századfordulót követően jutott el a terület módosabb paraszti rétegeihez. 213 A statisztika szerint egyedül az illavai fegyintézetben alkalmaztak ekkor „mozgató erőt” az esztergályos munkáknál. JEKELFALUSSY 1886. 142. 214 KAESZ Gyula 1962. 222. 92
