Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Ülőbútorok
A területen általánosan elterjedt típus szép darabjai találhatók a Herman Ottó Múzeum gyűjteményében Csokvaományból. A parasztbarokk jellegzetességeit magán viselő szék kilenc karéjjal ívelt háttámláját domborúan faragták.112 Bár a leírókartonon nem szerepel a tárgy korára vonatkozó adat, a kétfejű sasos Habsburg címer ábrázolás és a szék szerkezete XVIII. század végi, XIX. század eleji készítésre utal. Ettől később, a XIX. század derekán készülhetett a Cserépfaluból Lajos Árpád által 1907-ben gyűjtött 5 db szék.113 Valamennyi támláját 5-5 barokkos karéjjal ívelték. Virágmotívumokkal díszítettek, melyek közt az edényből kinyúló virágminta és a koncentrikus körben ábrázolt mértani rózsa is megtalálható. Közös jellemzője a kollekciónak és egyúttal igen széles körben kedvelt motívum a támla közepén áttört, csúcsos szív alak. Ez a nyílás funkcionálisan a „szék fogója” volt, annak mozgatását könnyítette meg. Ezzel a motívummal korábbi darabokat is ismerünk a hegedűhátú típusból paraszti használatban. Egy 1787-ben Szendrőládon készült darabon nem egyedüli áttört disz a támla közepén lévő szív motívum. A támla felső részét félkörben áttört ívek karéjozzák.114 Az említett székek támlája egyetlen csappal illeszkedik a trapéz alakú ülőlapba, melyek széleit is gyakran enyhén karéj ózták. A faragott székek általában festetlenek vagy egyszínűre festettek, például az említett Cserépfaluból származó darabok feketék, ami a vésett, faragott mintát jól láthatóvá teszi. A székforma azonban nemcsak a faragással, hanem a festéssel díszített változatában is kedvelt volt Eszakkelet-Magyarország néhány területén. Ezek közül a matyó településeket emelhetjük ki, ahol a székeket a többi festett bútor stílusában díszítették. Ezeket többnyire keményfából faragták, gyalulták, lábai esztergáltak voltak. Alapszíne vörös volt, melyre az ülőlapon és a támlán kék- fehér-sárga és lila virágmintákat és gyümölcsmotívumokat festettek, zöld levelekkel. A támlák barokkos formák karéj ozással, közepén a faragottakhoz hasonlóan jellemző az áttört szív ábrázolás. A lábakon is előfordult egyszerűbb indás vagy folyómintás díszítés.115 A XVII. századi levéltári forrásokat, árszabásokat vizsgálva karszékeket említenek a területen. A Zemplén megyére érvényes 1625-ben kiadott lim112 HOMN. 53. 615. 1. 113 HÓM N. 53.611.1,53.612. 1-612. 3, 53.613. 1. 114 HOMN. 53. 620. 1. 115 HÓM N. 53. 614. 3. 59
